Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében – tette közzé az eduline portál.

Az összehasonlító elemzés alapja Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része – A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel –, míg az érveléses feladathoz kapcsolódó idézet Camus Pestis című regénye. Ebben a feladatban irodalmi példák segítségével kell érvelni a heroikus életérzés mellett vagy ellen, a diákoknak valószínűleg azonnal eszükbe jut majd Petőfi Sándor életműve.

Az Arany János-költeményt is korrekt választásnak nevezték az eduline-nak nyilatkozó magyartanárok. "Még ha órán nem is vették a Tetemre hívást, az Ágnes asszonyt biztosan olvasták, a két mű témája pedig ugyanaz, a bűn és a bűnhődés" – mondta az egyik szaktanár.


„Sokan könnyűnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára.

A második választható esszéfeladat egy mű értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítő bizottság, általában olyan szerzőtől, akinek az életműve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Lázár Ervin művei kerültek elő az érettségin.

A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költő műveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérő vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet” – mondta az Eötvös József Gimnázium tanára.

A szövegértési feladat az 1988-as Nemzeti olvasókönyv ismertetőjének értelmezése – a szöveget Lukácsy Sándor írta. Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint a szöveg korrekt, bár valamivel nehezebb értelmezni, mint a tavaly Nemes-Nagy Ágnes-művet, a 2010-es szövegnél azonban egyszerűbb.


Rendben megkezdődtek a magyar írásbeli vizsgák hétfő reggel, problémáról sehonnan nem érkezett jelzés – közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel. A hétfői vizsgákon középszinten 1208 helyszínen 87.324 diák, emelt szinten 43 helyszínen 1.540 tanuló ad számot tudásáról.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a középszintű írásbeli 240 percig tart, ezalatt a diákoknak két feladatlapot kell megoldaniuk: a szövegértési feladatokra hatvan perc, a szövegalkotási feladatokra pedig 180 perc áll rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot töltik ki, és csak ennek a leadása után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását.

A szövegértési feladatban általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete szerepel. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

A vizsgák kedden a matematikaírásbelikkel folytatódnak.

A szülők egyesülete szerint öt helyett csak három tárgyból kellene érettségizni

A kötelező érettségi vizsgatárgyak számának ötről háromra való csökkentését javasolja a költséghatékonyabb szervezés és a vizsgateljesítmény ösztönzése érdekében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE).

A szervezet az MTI-hez hétfőn, a magyar nyelv és irodalom írásbelik napján eljuttatott közleményében kezdeményezését a többi között azzal indokolta, hogy jelenleg nincs elég idő az előírt "túlcsorduló" tananyag átadására. Az MSZOE ezért az érettségi vizsgakövetelmények jelentős csökkentését javasolja. Indítványozzák továbbá, hogy a kötelező érettségi vizsgatárgyak száma csak három legyen.

Feltették a kérdést, miért kell előírni a magyar nyelv és irodalom, a matematika- vagy a történelemérettségit, ha a legtöbb főiskolai vagy egyetemi szakon nem is veszik figyelembe ezeknek a tantárgyaknak a vizsgaeredményét. A szervezet megszüntetné az osztályzatokkal való minősítést is, álláspontjuk szerint a vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban történő kifejezésével kell minősíteni. Mint írták, megkülönböztetést jelent, ha az egyik tanuló 65 százalékos, a másik 85 százalékos ötös eredményt ér el, vagy az egyik 33 százalékos, a másik 40 százalékos hármast.

Az MSZOE megerősítené az "előrehozott" érettségi vizsgát. Ha a tanuló a 9., 10., 11. évfolyamon felkészült egy adott érettségi tárgyból, akkor a tudása csúcsán letett, előrehozott vizsga csökkenti a rendes érettségin a terhelését.

A szervezet kitért arra is, hogy az érettségi vizsgakövetelmények, a vizsgaszabályzat és a felsőoktatás felvételi követelmények módosítását a hatálybalépésnél "négy évvel korábban" nyilvánosságra kell hozni. A tanulónak már az általános iskola befejezése előtt tudnia kell az érettségi vizsga szabályait, és azt, hogy melyik középiskola készíti fel megfelelő szinten az érdeklődésének és képességének megfelelő felsőoktatási intézmény felvételi követelményeire.