35 projekt nyert támogatást, mintegy 180 millió forint értékben a negyedik alkalommal kihirdetett ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjon. Az alapítvány két évente díjazza a kelet- és közép-európai régióban működő civilszervezetek projektjeit: olyanokat, amelyek fenntartható és kreatív eszközökkel segítik elő a legsérülékenyebb társadalmi csoportok integrációját úgy, hogy ezzel példát mutatnak más szervezeteknek is.

Az alapítvány tevékenységének különlegességét éppen az mutatja, hogy sok nagy vállalattal ellentétben a társadalmi felelősségvállalás keretében nem a legnépszerűbb ügyeket támogatja, hanem olyan célokra adományoz jelentős összeget, amelyek társadalmi hasznossága nagyobb, mint a reklámértéke. A kirekesztett csoportok és személyek befogadása áll a díj filozófiájának középpontjában, legyen szó börtönben ülő anyákról, szegregált népcsoportokról, vagy szexuális kisebbségekről. A 13 országból elküldött, nagyjából kétezer pályázat negyede  Magyarországról érkezett, ami a díj hazai és nemzetközi zsűrijét is meglepte. A 40 ezer eurós fődíjat az a román szervezet nyerte el, amelyik rákban szenvedő gyerekeknek segít abban, hogy képesek legyenek lelkileg feldolgozni betegségüket.

A magyar civilek végül nyolc díjat söpörhettek be, a legtöbbet az induló országok közül. A  KÁVA Kulturális Műhely az összes pályázat közül, a 25 ezer eurós jutalommal járó harmadik helyezést érte el a  „A részvétel kora – társadalmi színház gyermekeknek – elnevezésű projekttel.

– Két területet ötvözünk, a színházat és az oktatást. Olyan társadalmi és általános emberi problémákat dolgozunk fel előadásainkban, amelyek körbevesznek, megérintenek minket. Nyolctól tizennyolc éves fiatalokhoz szólunk – meséli Takács Gábor, színész-drámatanár, a KÁVA elnöke. Példaként elmondja, van olyan előadás, amelyben azt dolgozzák fel, hogyan küzd egy kisgyerek a felnőttekkel, illetve azzal a hatalommal, amelyet a felnőttek gyakorolnak felettük. Van előadásuk arról, mit jelent az agresszió és az abból fakadó gyűlölet. De az oktatási szegregáció kérdését is körbejárják: középiskolásoknak színházi előadás formájában azt a kérdést teszik fel, vajon miért nincsenek roma osztálytársaik. – Olyan színházi darabot adunk elő, ahol a nézők nemcsak néznek, hanem aktív részeseiévé válnak az előadásnak – meséli Takács, aki már 17 éve próbálja a magyar közoktatás részévé tenni projektjét.

A KÁVA tízfős csapatának minden tagja a színház világából került a műhelybe. Legújabb darabjukat egy hónapja mutatták be Az emlékezés drámái címmel. Négy egymás mellett készült előadásról van szó. Az köti össze őket, hogy mindegyikben az elmúlt száz év magyar történelmi traumái elevenednek fel. "Körbejárjuk a holokausztot, a trianoni döntést, az ügynökügyet és a néhány éve történt cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosságokat. Mai történeteket adunk elő mindezekből. A fiatalok ráismerhetnek arra, hogy az ő életükben hol vannak jelen ezek az események, és elmondhatják, mi a véleményük róluk. Nem a megoldást, hanem a közös gondolkodás élményét adjuk nekik" – szögezi le Takács, hozzátéve, a színház segítségével kulcskompetenciák fejleszthetők, úgyis mint a kommunikációs készség, a demokratikus attitűd, az aktív állampolgárság. A KÁVA soha sem részesült közoktatás-fejlesztést célzó forrásokból, annak ellenére, hogy iskolában, diákokkal dolgoznak. Minden kormány alatt csak a kulturális pályázatok nyíltak meg előttük, éppen emiatt mostanában különösen nagy veszteség érte őket azzal, hogy a független színházakat a jelenlegi kultúrpolitika nem támogatja megfelelően.

A nemzetközi zsűri különdíját és a 16 ezer eurós jutalmat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet kapta. A „Gyöngyöspata – Krízisintervenció” elnevezésű projekt a TASZ – két éve szintén díjazott – roma programjának egyik eleme. Mint ismert, 2011 tavaszán Gyöngyöspatát megszállták szélsőjobboldali, paramilitáris szervezetek. A romák lakta utcákon egyenruhába öltözött személyek masíroztak és provokálták az ott élőket.

"Nem egy tervezett projekt volt" – meséli Jovánovics Eszter, a roma program vezetője. "A helyiek ismerték a jogvédő tevékenységünket, ezért, amikor nőtt a feszültség, hívtak minket, előbb voltunk ott, mint a média. Heti két-háromszor Gyöngyöspatán voltak a terepmunkásaink, így közvetlen információkhoz jutottunk arról, mi is történik ott valójában. Munkatársaink folyamatosan videóra vették az eseményeket, a külföldi és magyar médiát folyamatosan tájékoztatni tudtuk. Aztán ott ragadtunk, mert hiába mentek el a szélsőjobboldali csoportok, a helyzet Gyöngyöspatán nem konszolidálódott. Napi szinten jöttek a hívások rendőri, önkormányzati túlkapásokról, ezért jogsegélyállomást állítottunk fel. Így tudtuk meg, hogy a rendőrség szinte óránként razziázott a romatelepen, szabálysértési bírságokkal szórta tele az embereket. E közben indultak a nyári önkormányzati közmunkaprogramok is, ahol nagyon sok megalázó, jogsértő esemény történt a romákkal szemben. Úgy láttuk, már nem elég a jogsegélyprogram, ezért leköltöztettük egyik jogászunkat a faluba" – magyarázza Jovánovics Eszter, hozzátéve, hogy mindeközben önkormányzati rendeleteket támadtak meg a bíróságon, és minden jogi eszközzel próbáltak a tetten érhető rasszizmus ellen küzdeni.

A projekt jelenleg két szinten zajlik: Strasbourgban, ahová egy roma kismama ügyét vitték tovább, akit a betyársereg egyik tagja fokossal a kezében fenyegetett, miközben a rendőrség semmit nem tett. Magyarországon pedig közérdekű perben támadták meg a rendőrséget. "Bizonyítani tudjuk, a rendőrség kettős mércét alkalmaz a romákkal szemben. Ha gyűlöletbűncselekményekről van szó, amelyeknek romák a sértettjei, akkor ezeket az ügyeket rendre alulminősítik. A rendőrség nem nyomoz. Azért indítottunk közérdekű igényérvényesítő pert, mert szerintünk a rendőrség megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt Gyöngyöspatán. A tettesek a szélsőséges csoportok voltak, de a nyíltan cigányellenes indítékból a cigánytelepen masírozó emberek ellen a rendőrség semmit nem tett, hagyta, hogy a romákat hét héten keresztül zaklassák a szélsőségesek. De nem elég, hogy nem védték meg a cigányokat, a rendőrök elkezdték szabálysértési bírságokkal sújtani a romákat. Például azért, mert az úttesten, és nem a járdán közlekedtek. A szélsőségesekkel szemben ilyen intézkedéseket nem foganatosítottak, noha a videofelvételeinkből kiderül, hogy ők is folyamatosan az út közepén álldogáltak" – fogalmaz a TASZ munkatársa. A per szeptemberben folytatódik az egri törvényszéken. A jogvédő szervezet a díjjal járó 16 ezer eurót a romaprogram stabilizációjára fogja használni, amire ráfér az anyagi „erősítés”, ugyanis az elmúlt évben a finanszírozás kiszámíthatatlansága miatt munkatársakat volt kénytelen elbocsátani a szervezet.

A magyarországi jelentkezők magas számát két jelenség magyarázhatja. Az egyik, hogy Magyarországon folyamatosan erősödik a civil szektor, részben azért, mert az állam számos feladatot nem lát el. A másik ok az Orbán-kormány pénzosztási gyakorlatával függhet össze. A magyar civil szektort egyszerre sújtja a gazdasági válság, és az, hogy Fidesz-KDNP elsősorban a hozzá közel álló szervezeteknek nyújt támogatást. Jól szemlélteti ezt a helyzetet, hogy miközben elismert, komoly szakmai munkát ellátó, nagy múltú szervezetek alig jutnak támogatáshoz, húszmillió forintot nyer el a Nemzeti Együttműködési Alapból a mindössze két éve bejegyzett Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület, mely szervezet Gipsz Jakabot, Iksz Ipszilont, Piros Aranyat és Hát Izsákot nevezte meg tisztviselőként.

A nyolc magyar díjazott

KÁVA Kulturális Műhely: „A részvétel kora – társadalmi színház gyerekeknek” (III. helyezett)

Társaság a Szabadságjogokért: „Gyöngyöspata – Krízisintervenció” (Különdíj)

A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány „Biobrikettel az energiaszegénység ellen” projektje egy mélyszegénységben élő faluban juttat az embereknek olyan tüzelőanyagot, amely könnyen hozzáférhető mezőgazdasági hulladékból készül.

„Élmény-alap”, a Fogd a kezem Alapítvány projektje, amely mozgássérült emberek izolációjának felszámolását tűzte ki célul.

„Törékeny életek”,  a Szemem Fénye Alapítvány projektje, amely gyógyíthatatlan betegségben szenvedő – így folyamatos ápolásra szoruló - gyerekeknek és családtagjaiknak szól. Az alapítvány nyitotta meg Magyarország első gyermekmenedékházát, amelyben megalakulása óta 25 családot fogadott be, és nyújtott a gyerekeknek hospice szolgáltatást.

A Reflektor Stúdió- Szociális Építészet Nonprofit Kft. „Hello Wood Fesztivál” projektje az építészetet arra használja, hogy a legszegényebb településeken fejlessze a közösségi identitást.

„Fogvatartottak Társadalmi Reintegrációja” Feldmár Intézet Nonprofit Kft. programja a Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai számára készült. A civilszervezet a pszichodrámát és a drámapedagógiát ötvözi az önismereti gyakorlatokkal. A programban résztvevő 18 elítélt heti csoportterápián vesz részt, darabot írnak, rendeznek, és be is mutatják. Az előadáson a családtagok is részt vehetnek. A projekt eredményeképpen  50 százalékkal csökkent a fegyelmi ügyek száma.

„Mese a sebekre” projektet a Nyitott Kapuk Egyesület valósítja meg. Munkájukban azokra a gyerekekre koncentrálnak, akiknek a szülei börtönben vannak, emiatt szégyentől, magánytól szenvednek. A mese olyan módszer, amely az anya-gyerek kapcsolatot erősíti. Az egri börtönben a fogvatartott anyák egy évben kétszer CD-t küldenek haza, melyen az általuk felolvasott történeteket rögzítik.