A hatalmasan nagy és kövér fotóriportert kiküldték a hatvanas években az aratásra, hozzon olyan képeket, amelyeken jól látszik a nép természet erőivel folytatott küzdelme. S látsszon az is, hogy a népgazdaság kenyerét a dolgozó tömegek biztosítják. 

A fotós bepréselte magát a Polski Fiat-ba, s elindult Budapest határába. Addig ment, amíg Cinkota határában meg nem pillantotta az aratáson serénykedő dolgozó népet. Kiszállni a kis kocsiból nem tudott, ezért odaszólt a népnek: - Bátyám, jöjjenek csak ide gyorsan! S a kocsiból ki se szállva elkészítette a propagandaképet. Lajos bácsi mit sem törődve a nyári forrósággal learatja az Új Barázda Szocialista Brigáddal a nép gazdag sikértartalmú búzaszemeit. A képen Lajos bácsi izzad, mögötte kombájn araszol, asszonyok sürgölődnek.

A Liget Téri Piac

Ez a jelenet jutott eszembe a minap, amikor elém került a Kormányportál Vidékfejlesztési MInisztériumra vonatkozó beszámolója egy nem szokványos eseményről. Megnyílt a főváros első magyar termelői piaca a kőbányai Liget téren - harsogta a főcím abban a beszámolóban, amelyben Fazekas Sándor miniszter felavatta és átadta a vásárlóközönségnek "a főváros első, magyar termelői piacát". A teljesen elfogulatlan kormányzati sajtós azt is beleírta a szövegbe, hogy "Régi probléma látszik megoldódni a Liget téri piac nyitásával, hiszen a magyar őstermelőktől származó termékek – ha nem is hiánycikknek, de legalábbis – nehezen beszerezhető élelmiszereknek számítottak eddig Budapesten."

Sok minden más is megoldódni látszik - de hiszen azért ment a nép közé a miniszter, hogy ez kiderüljön. "A piac megnyitása is mutatja a magyar őstermelők megújulási képességét" - mondta Fazekas. Ami érdekes, mert a piac megnyitása miért is mutatna ilyent. Az, hogy egy amerikai űrhajóst fellőnek az égbe, nem mutatja azt, hogy a földön maradók jobban kezdik tudni a fizikát. Egy piac megnyitása azt mutatja, hogy valakik fantáziát láttak benne. Ezért nyitották meg, nem másért. (Piac, piac - mondaná a híres költő, Glázser Bozsó, de őt nem szokták hívni piacavatásokra; úgyis csak a kricsmipultig jutna). 

Ennek a friss propaganda-beszámolónak az a lényege, hogy magyar piacot nyitottak - értem én. Magyar emberek magyar embereknek adnak el magyar termékeket, egy magyar miniszter jelenlétében. Mindehhez kell egy magyar fotós is. Aki lefotózza a kígyózó sorokban közeledő magyar népet. Hopp, tényleg ott vannak a nénik, amint épp lecsapnak a nehezen hozzáférhető magyar termékekre.

A háttérben egy nyakkendős úr áll (megsúgom, nem ő a Glázser Bozsó). Lehet, ő volt az, aki az asszonyokat a "nehezen beszerezhető" termékek közelébe (azaz a fényképezőgép lencséje elé) terelte.

Ügyelhetett volna rá, hogy a miniszteri látogatás témáját ne üsse agyon a kép jobb sarkában jól látható banán.