Megszüntetné a nyolc évfolyamos gimnáziumokat Magyar Bálint. A volt oktatási miniszter és szabaddemokrata képviselő-társa, Sándor Klára által jegyzett törvénymódosítási javaslat szerint a nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat át kellene szervezni: a 2010-2011-es tanévtől már nem indíthatnának ilyen új ötödik osztályt (az ebben az iskolatípusban addig megkezdett tanulmányok változatlan formában befejezhetők lennének). A rákövetkező tanévtől a 12 évfolyamos iskolákban már az ötödik évfolyamon is - a teljes tanítási időkeretben - a nem szakrendszerű oktatást kellene megszervezni. A különböző szaktantárgyak helyett az alapkészségek - írás, olvasás, számolás - erősítését kellene folytatni a felső tagozatban is a hatodik osztály végéig.

Magyar Bálint elképzelései nem újkeletűek. A 2006-os koalíciós egyeztetéskor utódjára hagyott - az MSZP által is elfogadott - oktatási programcsomagja szintén tartalmazta a hétfőn törvénymódosítási javaslatként is benyújtott indítványokat.

A Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban csak annyiban változtatott a hat, illetve a nyolc osztályos gimnáziumok életén, hogy eltörölte a helyi írásbeli és szóbeli felvételiket. Így az idei felvételiken a központi teszt vagy az általános iskolai jegyek alapján válogathatták ki leendő diákjaikat, maguk külön nem felvételiztethettek.

A cél megmaradt: megakadályozni a legjobbak korai kiválogatódását. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok ugyanis „lefölözik" a jobb teljesítményű diákokat, tovább mélyítve az iskolák közötti különbségeket. Az elit iskolák még idejekorán, a negyedik, vagy a hatodik osztály befejezése után, a jobb szociális hátterű diákokat válogatják ki, a hátrányosabb helyzetűek pedig maradnak régi iskolájukban. Az eredmény számokban is mérhető. A legutóbbi kompetenciamérés szerint a szerkezetváltó gimnáziumokba járó diákok matematikából és szövegértésből is 7985 ponttal jobb eredményt értek el hagyományos általános iskolába járó társaiknál. Ez az előny a további évfolyamokon is megmarad.

Kérdés, miért csupán az egyébként a diákok négy százalékát oktató nyolc évfolyamos gimnáziumokat szüntetnék meg, s hagynák érintetlenül a 6+6-os iskolákat. Valószínűleg ezt tartják a jó szerkezetnek. Már a 2003-as közoktatási törvény is ebbe az irányba mozdult. Ennek jegyében a korábban csak az alsó tagozatban oktató tanítók - az alapkészségek megerősítése érdekében tanítási keretük 25-50 százalékának erejéig - folytathatják munkájukat az ötödik és a hatodik osztályban is.

Még nem tudni, hogy az MSZP, illetve a kormány támogatja-e a szabaddemokrata elképzelést. Az oktatási tárca érdeklődésünkre annyit közölt: tanulmányozzák és megvitatják a tervezetet.