A Normafa- és a Városliget-törvény logikáját követő jogszabály szerint a „Dagály-törvény” által érintett zónában mindent szabad, amit a jogszabály nem tilt, és a törvényszövegben alig maradtak tilalmak. Ráadásul az új előírás nemcsak a beruházónak biztosít szabad kezet, hanem a közigazgatási hatósági eljárások „kormányrendeleti megállapítására” – vagyis további egyszerűsítésekre, szabálykerülésekre – is biankó felhatalmazást ad.

A Dagály-úszókomplexum látványterve

A törvény a mellékletében felsorolt ingatlanokon „a világbajnokság megrendezéséhez szükséges, illetve azzal összefüggő, azt kiszolgáló beruházásokra és felújítási tevékenységre”, vagyis gyakorlatilag bármilyen ingatlanfejlesztésre kiterjed. A mellékletben a XIII. kerületi Duna-parton, a Margit-szigeten, Balatonfüreden, valamint Balatonfűzfőn található ingatlanok szerepelnek.

Ezeken a törvény alapján szabad például akár 50 méteres magasházat építeni – öszszehasonlításul: az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő Europa Tower 66 méter magas –, méghozzá parkolók nélkül. Az egész létesítményhez 150 parkolóhelyet írtak elő, de ezek akár két kilométerre is lehetnek a helyszíntől.

Az építési szándék az adott, helyrajzi számmal megjelölt ingatlanok körén belül földrajzilag nincs pontosabban korlátok közé szorítva, és arról sem rendelkezett a jogalkotó, hogy milyen rendeltetésű épület építhető, így egy szállodára vagy egy irodaházra is ráfogható, hogy szükség van rá a világbajnokság megrendezéséhez.