- A régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének. A Mádra a XVIII. század végétől betelepülő zsidó borászok és borkereskedők, valamint a helyi termelők közötti gyümölcsöző szimbiózis a XX. század harmincas éveiig tartott. A vészkorszak és a deportálások ennek vetettek véget, és ez – az emberi tragédiákon, a megannyi élet értelmetlen elpusztításán túl - kulturális és gazdasági hanyatlást is hozott. Sajnos, az életeket visszaadni nem tudjuk, de örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne" – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében.

Tombor András hangsúlyozta, hogy a zsidó közösség tagjai a második világháborút megelőző évtizedekben megújították a hagyományos helyi borkészítési technológiát, jelentős szerepet játszottak abban, hogy távoli városokban is megismerjék a tokaji borokat, valamint intézményeket alapítottak, elősegítve ezzel a polgárosodást.

A megemlékezésen felszólaló Ilan Mor nagykövet Izrael Állam megbecsülését fejezte ki a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló hazai kezdeményezések iránt, melynek sorában kiemelkedőnek nevezte a Tokaj borvidéki eseményt.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt: a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább él, hiszen a világ bármelyik zsidó közösségében lelkesedéssel gondolnak a bodrogkeresztúri csodarabbira, ismerik a mádi rabbi vallástudományi műveit és hallottak a liszkai rabbiról. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell. És valójában remélhetőleg ezek a hagyományok – ha csak részben is, de – nemsokára visszatérnek, ha a Hitközség zarándokút-fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül" – tette hozzá a rabbi.