Véget értek az interpellációk és véget ért parlamenti percről percre tudósításunk is. Alább visszaolvashatja, mi minden hangzott el a Házban.

Kérdések és válaszok

Horváth András (MSZP) volt a következő interpelláló, aki arról beszélt: a kormányerők azt ígérték, hogy lesz munka bőven és csak az nem fog dolgozni, aki nem akar. Ehhez képest 190 ezer ember szerepel a munkanélküliek között – mutatott rá, majd az uniós források bevonását javasolta a közfoglalkoztatásba. Czomba Sándor államtitkár ezúttal is azzal kezdett, hogy a munkahelyteremtés kiemelten fontos a kormány számára. Szerinte ez a szocialisták idejében viszont nem így volt, fel is sorolta, hogy az MSZP kormányok hol és milyen mélyen hibáztak az elmúlt nyolc évben. Czomba szerint a mostani kormány elkötelezett abban, hogy a közfoglalkoztatást úgy alakítsák át, hogy mindenki dolgozni tudjon, aki akar. Horváth a választ nem fogadta el, mert mint mondta: amit kérdezett, arra nem kapott választ. A kétharmados fideszes szavazógépezet viszont jónak ítélte az államtitkári választ.

Scheiring Gábor (LMP) a munkavállalók érdekeiért emelt szót, hangsúlyozva, hogy a kormány védelemről beszél, de ehelyett jogokat és lehetőségeket vesz el a munkavállalóktól. Cséfalvay Zoltán államtitkár kapta a lehetőséget erre is, hogy válaszoljon: szerinte a kormány jó úton halad. Az LMP-s politikus a választ nem fogadta el (sőt, rámutatott, hogy Orbán nemrég még a többkulcsos adórendszert tartotta igazságosnak), a kormánypárti többség viszont igen.

A szocialista Gúr Nándor is a nemzetgazdasági tárcát ostorozta, elsősorban a radikális adócsökkentés hiányával és az elmaradó munkahelyteremtéssel kapcsolatban. Czomba Sándor államtitkár szerint a szocialisták tehetnek mindenről, akik kidobták a motort a kocsiból és most a hátsó ülésről kiabálnak, hogy „miért nem haladunk, miért nem haladunk”. Czomba szerint azt a rengeteg hibát, amit a szocialisták elkövettek, nem lehet rövid időn belül megoldani, de megnyugtatott mindenkit: a nemzeti ügyek kormánya meg fogja tenni. Gúr a választ nem fogadta el, a parlamenti többség viszont igen.

Kalmár Ferenc (KDNP) segélykonvojokról szónokolt, és arról érdeklődött: nem lehetne-e elintézni a gyorsabb ügyintézést a karitatívoknak az ukrán-magyar határon. A nemzetgazdasági államtitkár megnyugtatta a politikust, az el is fogadta a választ.

Talabér Márta fideszes képviselő felszólalása előtt az ellenzék és a kormánypárt több politikusa is elindult a büfébe. A fideszes politikus egy bakonyi vadásztársaság és "elkótyavetyélt" területekről kérdezte saját kormányát. Ángyán József agrárállamtitkár köszönte a kérdést és elmondta: végre bemutatható, hogyan működött a "szocialista maffia". Hangsúlyozta, hogy a miniszter az ügyben már vizsgálatot rendelt el és várható, hogy hűtlen kezelés miatt eljárás indulhat. A fideszes politikusok elfogadták a választ.

Szávay István (Jobbik) arról kérdezte a külügyminisztert: mit kívánnak az ellen tenni, hogy a kárpátaljai magyarokat „a szovjet időket megszégyenítő módon” az ukrán nemzetbiztonságiak vegzálják, fenyegetik. Németh Zsolt külügyi államtitkár megerősítette, hogy húsz olyan személyt zaklatott az ukrán biztonsági szolgálat, akik éltek a kettős állampolgárság felvételével. Az államtitkár közölte: Semjén Zsolt kormányfő-helyettes már tiltakozott az ügyben. Németh hozzáteszi, hogy eddig semmilyen hivatalos kritika nem fogalmazódott meg a kettős állampolgársággal kapcsolatban, a megfelelő kapcsolatokon keresztül pedig már megkezdték a tájékozódást. Németh szerint az is elképzelhető, hogy egy harmadik titkosszolgálat akar feszültséget gerjeszteni Ukrajna és Magyarország között. A jobbikos politikus a választ elfogadta, de arra kérte a kormánypártiakat, hogy az ügyet a megfelelő bizottságban is tárgyalják.

Nyakó István szocialista politikus a szociális konzultációról kérdezte Réthelyi Miklóst, hangsúlyozva, hogy az egész csak egy „álkonzultáció”, amely során olyan kérdésekben várják a választók véleményét, amelyek már rég el van döntve. Nyakó szerint ezért az egész csak pénzkidobás, amely pénznek meg lenne máshol is a helye. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter papírból olvasta fel a választ. Elmondta, hogy a nemzeti ügyek kormányának fontos az emberek véleménye, enélkül nem akar döntéseket hozni. Sajnálja, ha a szocialisták ezzel nem értenek egyet, majd rámutatott: az MSZP-nek lett volna lehetősége hasonló kérdéseket feltenni az elmúlt nyolc évben, de nem tették. Réthelyi szerint az alkotmányozási konzultáció is mutatja, hogy az embereknek van lehetősége a beleszólásra, hiszen az ő véleményüket is beleszőtték a végső szövegbe. Nyakó a választ nem fogadta el, mondván továbbra is úgy véli: szemfényvesztésről van szó. A miniszteri választ nem fogadta el, a kétharmados szavazógép viszont megóvta Réthelyit.

Sürgős ügyintézés a végkielégítésekről

A napirendi pontok elfogadása során megszavazták a házszabálytól való eltérést, így Lázár János különadóról szóló újabb törvényjavaslatát és Schiffer András a végkielégítéseket polgárjogi úton kezelő javaslatáról is sürgősséggel tárgyalhat majd a Ház. A két javaslatról még ma, várhatóan azonban csak a késő esti órákban fognak szavazni. Lázár csomagja szinte biztos megkapja a szükséges többséget.

A szocialisták hibáját magyarázza Rogán

Rogán Antal fideszes politikus vette elő a 98 százalékos különadó témáját, felszólalásának címe egyébként „aktuális ügyek” volt. A belvárosi polgármester szerint 2008-ban vagy 2009-ben kellett volna a „pofátlan végkielégítések” ellen, de az akkori hatalom nem a visszavétel, inkább az „elvtársaknak” való kifizetésekben volt érdekelt. Rogán azzal védi a kormányát, hogy a pofátlan kifizetések visszavételére a szocialisták hibája miatt csak visszamenőleges törvényalkotással volt lehetőség, de ezt az Alkotmánybíróság visszadobta.

Rogán azt kérte a parlamenti frakcióktól, hogy támogassák majd az új törvényjavaslatot, amely majd – figyelemben tartva az AB-döntését – 2010-től tudja megadóztatni a pofátlan végkielégítéseket.

Rogán beszélt az általa vezetett bérkommandóról is, hangsúlyozva, hogy törvényt akarnak benyújtani arról: azok a cégek, amelyek a monitoring-kommandó rábírására növelik az érintettek fizetését, társadalombiztosítási kedvezményt fognak kapni. A politikus a devizahitelesekről is szólt, kiemelve: még június folyamán benyújtásra kerülhetnek azok a törvények, amelyek a bankszövetséggel kötött megállapodás nyomán segítik meg a tisztes adósokat. „2011 Magyarország újjászervezése és újjáépítése lesz” - mondta Rogán, s ehhez a munkához kérte az ellenzék, kiemelten a szocialisták támogatását is.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár is szót kért a kormány részéről. Elmondta, el kell érni, hogy az legyen a siker, ha valaki komoly pozícióba jut és nem az, hogy visszás módon magas végkielégítésben reménykedhet majd. Az államtitkár a devizahitelesekről szólva azt mondta: zajlanak az egyeztetések és „színvonalasak” a viták. Gyér taps kormányoldalról.

Ezzel a napirend előtti felszólalások véget értek. Most következik a napirend elfogadása és az interpellációk.

Köszönet keresztényi módra

Nagy Kálmán, a KDNP szakpolitikusa az ápoló nővérek helyzetéről és nehézségeiről értekezett, majd köszönetet mondott nekik áldozatos munkájukért. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszolt a kormány részéről, elmondva: dolgoznak a jobb életpályán, intenzív munka folyik ez ügyben.

Hiller-Hoffmann csörte a Házban

Hiller István volt oktatási miniszter a harmadik napirend előtti felszólaló. Elmondja, hogy a felsőoktatásban bizonytalanság és káosz uralkodik. A szocialista politikus rámutat, hogy az új kormány oktatáspolitikai elképzelései ellen számos fórumon tiltakoztak és tiltakoznak. Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor is visszadobta az egyik koncepciót a kormányülésen, Hiller szerint nagyon helyesen.

A volt tárcavezető ezt követően az egyetemek bezárási, összevonási tervéről beszélt, rámutatva arra: függetlenül a végeredménytől, már a koncepció kiszivárgása is rengeteg kárt okozott. Hangsúlyozza, hogy a koncepció mögött semmilyen háttérszámítás nincs, és minden szakmai szervezet ellene foglalt állást. „Ez nem oktatásügy, ez nem építkezés, ez rombolás!” - fogalmazott Hiller, szavait az LMP is megtapsolta.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában arról beszélt, hogy végre nem a számokról, hanem a felsőoktatás súlyos problémáiról kellene beszélni. Utóbbiakat pedig szerinte az MSZP nyolc éves kormányzása okozta. Romlott például az oktatás színvonala, minősége, tisztázatlan az állam szerepe a felsőoktatásban, a támogatási rendszert rég újra kellett volna gondolni – sorolta. Hoffmann Rózsa szerinte a problémákat kell orvosolni, erre vonatkozóan pedig letettek már egy megoldási javaslatot az asztalra. Hoffmann kikérte magának, hogy ezt a koncepciót visszadobták volna, kidobták volna az ablakon és arra kérte Hillert, hogy legközelebb nézzen jobban utána állításai helyességének. Az államtitkár hangsúlyozta, folynak a konzultációk a rektorokkal.

Az LMP az Orbán-csomagot számolgatja

Scheiring Gábor (LMP) a Fidesz-kormány által „cserben hagyott országról” szónokolt. Elmondta, hogy az ökopárti frakció bízott az új kabinetben és a valódi fordulatban. Scheiring hozzátette: a szocialistáktól tényleg egy romhalmazt vettek át a jobboldaliak, de ettől még megvan a felelősségük abban, hogy a dolgok rossz irányba mennek.

A politikus szerint közbiztonság nincs, a rendőrség inkább kapja, mintsem osztja a pofonokat. Scheiring szerint a vidéket is cserben hagyta a kormány, a minőségi vidékfejlesztéstől súlyos forrásokat vontak el, az álláskeresési járulék lecsökkentésével pedig azokat büntetik, akik munkát keresnek. Az LMP képviselője szerint az Orbán-csomag 2000 milliárdos megszorítást tartalmaz, pedig sokan azért szavaztak a Fidesz-KDNP-re, mert valódi fordulatot reméltek. Scheiring szerint azonban a kormánypártoknak „lövése sincs merre van az előre”. Az ökopárti politikus hozzáteszi, hogy az LMP országjárásba kezdett, ezt azonban a fideszes képviselők közül többen gúnyos bekiabálásokkal fogadták.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint nem romhalmazt vettek át a szocialistáktól, hanem egy cserbenhagyott országot. Azaz, nem ők, hanem a szocialisták hagyták cserben az országot. Cséfalvay hangsúlyozza, ahhoz, hogy ebből a cserbenhagyott állapotból ki tudják húzni az országot, idő kell. Az államtitkár azonban megnyugtat: a kabinet már elindult az ehhez szükséges jó úton. Felszólalását csak a kormánypártiak tapsolták meg.

Fagykár és a szabolcsi gazdák

Varga Géza (Jobbik) kezdte a napirend előttiek sorát. A radikális párt politikusa a fagykárt szenvedett gazdák érdekében szólalt fel, hangsúlyozva: a gyorssegélyek helyett átfogó támogatáspolitikára van szükség. Varga hangsúlyozta: követik a kárenyhítés folyamatát és ha elégedettek lesznek, akkor majd újrafogalmazzák véleményüket, de addig nem.

Ángyán József agrárügyi államtitkár először azon sajnálkozott, hogy a természeti csapások nem akarnak alábbhagyni, különösen nem Szabolcsban. A tárca illetékese elmondta, hogy a károk felmérése és enyhítése megkezdődött, „nem fogják cserben hagyni a gazdákat”. Ángyán ezt követően a nemzeti ügyek kormányának elkötelezettségeként a rendelkezésre álló eszközöket sorolta, többek között hitelfelvételi lehetőséget.

Lázár János fodrásznál járt

Tíz perccel kezdés előtt véglegessé vált a napirend előtti felszólalások sora. Eszerint a jobbikos Varga Géza kezdi a napot, és a fagykárt szenvedett gazdák megsegítéséről fog szónokolni. Őt az LMP-s Scheiring Gábor követi, aki a Fidesz által cserbenhagyott országról beszél, majd Hiller István értekezik a felsőoktatásról. A kereszténydemokrata Nagy Kálmán az ápoló nővérek nemzetközi napjára emlékezik majd, Rogán Antal pedig a sokatmondó "aktuális kérdések" címmel adott be napirend előtti felszólaláshoz való kérelmet.

A fideszes kétharmadból igen kevesen jelentek meg kezdésre, alig felük van jelen az Országgyűlésben. A régi-új frakcióvezető Lázár János pedig frissen nyírt frizurát villantott a mai napon, az ökopártiak többsége pedig (Dorosz Dávid, Osztolykán Ágnes, Schiffer András és Scheiring Gábor) egy „Corvinus” feliratú matricára cserélte le a „Nem erről volt szó”!” feliratot a laptopján.

A parlament hétfői étlapja

Tulajdonképpen csak a 98 százalékos különadó esetleges újbóli bedobása lesz az, ami izgalomba fogja hozni a képviselőket a mai plenáris ülésen. Esetleg a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosítása, amelynek lényege, hogy a kulturális támogatásokból azok is részesülhetnek majd, akik a források odaítéléséről döntő kuratóriumokban ülnek. De ismét szó lesz az „egyenruhás bűnözésről” és vitáznak majd a bunyevácság önálló népcsoportként való elfogadásáról.

Az interpellációk tervezett sorát egy régi ismerős, az MSZP korábbi szóvivője és pörölye: Nyakó István nyitja. A politikus „látszatkonzultáció közpénzen?” címmel kíván kérdést intézni a nemzeti erőforrás miniszterhez, feltehetően az Orbán Viktor által korábban bejelentett szociális konzultáció kapcsán.

A sort a jobbikos Szávay István folytatja, aki a külügyi tárca illetékesét akarja majd kérdőre vonni azért, amiért a kabinet semmit nem tesz az ellen, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat megfélemlíti a magyar állampolgárságot felvevő külhoniakat.

Ezt követően egy már megszokott öninterpelláció következik, ezúttal Talabér Márta és Font Sándor fideszes politikusok érdeklődnek saját vidékfejlesztési miniszterüknél arról, hogy „mikor vizsgálják meg érdemben a túlnyomóan a Bakonyerdõ Zrt. által kezelt állami erdőterületen létrehozott vadásztársaság létrejöttének körülményeit?” Érdekes, hogy erre miért nem Semjén Zsolt általánosságügyi kormányfőhelyettes válaszol, hiszen a vadászok érdekeit illetően komoly lobbierővel bír.

A fideszesek után a kereszténydemokraták is kérdést intéznek saját kormányukhoz, Kalmár Ferenc a nemzetgazdasági tárca illetékesétől fog a magyar-ukrán határon várakozó karitatív és segélyszervezetek ügyéről érdeklődni. Nincs afelől kétség, hogy mindkét kormányzati választ a képviselők el fogják fogadni és nem lesz szükség szavazásra.

Annál inkább bizonyos, hogy a kétharmados szavazógépezet segítsége kell majd az LMP-s Scheiring Gábor interpellációja után, aki a nemzetgazdasági minisztert ostorozza majd, amiért a „munkavállalókon veri le a kormány saját tehetetlenségét”. A munkavállalókról szólhat majd Gúr Nándor szocialista képviselő interpellációja is, aki szintén a nemzetgazdasági minisztert kérdezi majd a munkahelyteremtés hibáiról. Erre egy újabb lapáttal a szintén szocialista Horváth András tesz majd, aki ugyanezen tárcát dolgoztatja majd meg „valóban mindenre megoldás a közmunka?” című felszólalásával.

A kiadott listán szerepel még két jobbikos interpelláció is (Pörzse Sándor és Gyenes Géza), de ezekre időhiány miatt már várhatóan nem fog sor kerülni, csak a következő ülésen.