Lövétei István hangsúlyozta: a magyar parlamenti képviselőket, így Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is, ugyanúgy felelősségre lehet vonni polgári és büntetőeljárási ügyekben, mint bármelyik más állampolgárt. A képviselő mentelmi joga csak arra terjed ki, hogy ne lehessen indokolatlanul akadályoztatni parlamenti munkájának ellátásában. A mentelmi jog ugyanis kizárólag arra vonatkozik, hogy a parlament fenntartja-e a képviselő átmeneti, időleges védelmét egy büntetőeljárással szemben. A képviselői mandátum megszűnésével ugyanis ez a mentelem megszűnik, és az eljárás megindítható az érintettel szemben.

Problémásnak tartja az alkotmányjogász, hogy a magyar mentelmi jogi szabályozásban, gyakorlatban keverednek a politikai és az igazságszolgáltatási elemek. A parlamentnek, szerinte, kizárólag arról kellene dönteni, hogy az adott képviselőt parlamenti munkájának tisztességes elvégzésében akadályozza-e, ha igazságszolgáltatási eljárás alá vonják.

Magyarországon azonban a parlament illetékes bizottsága, a mentelmi testület a jelen esetben is büntetőjogi megfontolásokat alkalmazott, elővéleményt alkotott arról, hogy a gyanúsítást eléggé megalapozottnak tartja-e ahhoz, hogy a büntetőeljárás elindulhasson a képviselő, egykori miniszterelnök ellen. Lövétei hangsúlyozza, ebben a kérdésben a parlamenti bizottság nem lehet illetékes, mert ez az igazságszolgáltatásra tartozik.

Lövétei szerint természetesen nem teljesen azonos egy átlagos képviselő és egy volt vagy akár hivatalban lévő miniszterelnök felelősségi helyzete. Az alkotmányjogász nagyon kíváncsi arra, hogy az ügyészség milyen büntetőjogi tényállásokra fog hivatkozni a miniszterelnökkel szembeni esetleges eljárása során, mert a hatáskör túllépése önmagában nem bűncselekmény, mert ezek alapján minden hibás közigazgatási határozatért bármelyik köztisztviselőt büntetőeljárás alá lehet vonni, illetve a miniszterelnököt nem lehet hűtlen kezeléssel sem meggyanúsítani, mert ő nem kezel pénzeket.

Itt speciális büntetőjogi alakzatnak kell lennie ahhoz, hogy a miniszterelnököt felelősségre lehessen vonni, ezek között említette a befolyással való üzérkedést vagy a hivatali visszaélést, amelyek következményeként az állam számára hátrányos döntések születhettek.

Lövétei ugyanakkor nem lát komoly aggályt azzal kapcsolatban, ha egy képviselő vagy akár egy volt miniszterelnök ellen büntetőeljárás indul, hozzátéve, persze csak akkor nem komoly ez az aggálya, ha az igazságszolgáltatás a maga tiszta vonalán és nem politikai vagy kormányzati véleménytől befolyásolva, ösztönzésre cselekszik.

Lövétei István