- Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket - mondta Pintér Sándor a kormány mai sajtótájékoztatóján, ahol kiderült, hogy a terrorizmus elleni intézkedéscsomagról döntött ma a kabinet. 

A kormányzati portálon olvasható tájékoztatás szerint Pintér elmondta: a Belügyminisztérium javaslataiban létszám, eszköz és technikai fejlesztéseket kérnek, továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is.

Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes cselekményekre - fejtette ki. 

Az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet.

A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert - mint Pintér Sándor elmondta - javaslatuk több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Kérdésre válaszolva közölte: honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák, ez utóbbi esetében bizonyos szankciókat akarnak megemelni.

Az alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban megkérdeztük Lövétei István alkotmányjogászt, aki azt mondta: véleménye szerint az Alaptörvény módosítására abszolút nincsen szükség. Szerinte a probléma az, hogy ha az alkotmányba belefoglalják az intézkedéseket, akkor onnan kezdve teljesen ellenőrizhetetlenné válik a kormány ellenőrző szerepe, s nem ismerhető meg, hogy mikor milyen indokokkal kiket fog megfigyelni.

Lövétei hozzátette: az alaptörvényben való rögzítés esetén a kormány bármely polgár összes lényeges adatát kikövetelheti és megismerheti, ami indokolatlan.

Mint mondta, ahhoz, hogy valakivel szemben ilyen intézkedéseket indokoltan hozzanak, meg kell fogalmazni ellene a gyanút. Márpedig ha valakivel szemben van olyan előzetes információ, ami gyanúra ad okot, akkor a szükséges eszközök jelenleg is rendelkezésre állnak. Ilyen esetben a hatóságok kérhetik, hogy XY-t titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhessék, a telefonhívásait és kapcsolati hálózatát  földeríthessék. Az alkotmányjogász közölte: ehhez nem kell alkotmányt módosítani, csak a meglévő eszközöket hatékonyabbá kell tenni.

A témáról Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, a Klubrádió műsorvezetője megkeresésünkre azt mondta: sok rosszat lehet mondani az Alaptörvényről, de egy dologban jó, mégpedig a rendkívüli helyzetek szabályozásában. Szerinte az, amit az új alkotmány a rendkívüli helyzetekben szükséges intézkedésekről mond, az pontosan elég. Mint mondta, a régi alkotmány a rendkívüli helyzetekre vonatkozó szabályokat magában a szövegcorpusban tartalmazta, az új alaptörvény azonban ezt szerkezetileg külön kezeli öt pontban.

A nagy kérdés mindig az - tette hozzá -, hogy egy "normális" helyzetből hogyan megyünk át "nem normális" helyzetbe, s a jelenlegi alaptörvény szerint erről mind az öt pont esetében a parlament dönt kétharmados többséggel. Az új, esetleges hatodik rendkívüli helyzet esetében azonban nem a parlament, hanem a kormány dönt az intézkedésről, ami Szentpéteri Nagy Richárd szerint teljességgel elfogadhatatlan.