Többségében kitették a zöld zászlót a magyarországi kórházak csütörtökön, a dolgozók pedig ruhájukra zöld szalagot tűztek - első lépésként ezzel akarják felhívni a figyelmet az intézmények pénzhiányára. Az előzetes tervekkel ellentétben viszont  a zöld zászlót nem helyezték ki az egeri Heves Megyei Markhot Ferenc Kórház épületére.

Azután döntöttek így, hogy egyeztetettek Banyó Tamással, az intézményt üzemeltető, a megyei önkormányzat által alapított nonprofit kft. vezetőjével. Szegedi Erzsébet, az intézmény sajtószóvivője elmondta: a vezetők egyetértenek a Magyar Kórházszövetség és az érdekképviseletek célkitűzéseivel, hogy javítani kellene a finanszírozás helyzetén, és erről tárgyalásokat kell folytatni. A vezetőség döntése alapján azonban a tiltakozás külső megjelenési formáihoz mégsem csatlakozik a kórház.

A tiltakozó akciósorozat lépéseiről múlt héten állapodtak meg a szakmai szervezetek, miután eredménytelenül zárultak az egészségügyi miniszterrel folytatott tárgyalásaik. Az egyeztetéseken Székely Tamás tárcavezető 4,5 milliárd forintot ajánlott a kórházvezetőknek az év hátralévő részére, ám ők ezt elégtelennek ítélték, továbbra is 25,5 milliárd forintot kértek. Mivel a többletforrások mértékéről két tárgyalási forduló után sem sikerült megállapodni, a kormány mégsem vezeti be október 1-jével a bázisfinanszírozást, vagyis marad az úgynevezett lebegő pontos rendszer.

Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke csütörtökön elmondta, azért választották a zöld színt tiltakozásuk jeléül, mert egyrészt természetes szín, másrészt jól köthető a kórházi tevékenységhez. Például a sürgősségi beavatkozásoknál vagy a műtőben dolgozók ruhája is zöld.

A megkérdezett kórházi vezetők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy tarthatatlan intézményük anyagi helyzete. Az akcióhoz csatlakozó budapesti kórházak vezetői szerint ennyi pénzből ezt a struktúrát nem lehet fenntartani. Hozzátették: határozott tárgyalásokat kell folytatni a kormányzattal, és a kabinetnek kell a változtatás felelősségét vállalnia. A Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója, Ivády Vilmos elmondta, a csökkenő finanszírozás miatt már minden spórolási technikát alkalmaztak. A klinika azért is van nehéz helyzetben, mert csúcsintézményként minden beteget el kell látnia, és miközben 2-2,5 százalékkal emelkedett a ténylegesen elvégzett beavatkozásoknál az úgynevezett súlyszám, a betegforgalom 8-10 százalékkal nőtt.

Szintén csatlakozott a zöldakcióhoz a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centruma és a Kenézy Gyula Kórház, valamint Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye fekvőbeteg-intézményei is. Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgató-főorvosa kifejtette: az intézmény a következő félévben mintegy 1,2 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jut, és ez a forrásmegvonás szinte ellehetetleníti a működését.

A Fejér megyei Szent György Kórház gazdasági igazgatója, Prosszer Ottó szerint az intézmény helyzet olyan, hogy onnan "már nem lehet hova hátrálni". Az utóbbi két hónap bevételkiesése és a kiadások nem kompenzált növekedése miatt a korábbi 100 millió forintról szeptemberben 380 millió forintra nőtt a 30 napon túli tartozásuk, az utóbbi három hónap átlagos bevételkiesése pedig elérte a havi 130 millió forintot. Ha a helyzet nem változik, az év végére havi 170-200 millió forint is lehet a bevételkiesése.

Szegeden is csatlakoztak a zöldfelhíváshoz, Pál Attila, a szegedi klinikai központ vezetője azt mondta: nagyon súlyos a helyezet, ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elvárja, hogy a kormány azonnali intézkedéssel, mintegy ötmilliárd forint pluszforrás bevonásával stabilizálja az egyetemi klinikai központok idei finanszírozását. Mint közleményükben írták, "mélységes aggodalommal" követik az idei egészségügyi finanszírozás alakulását és a jövő évi költségvetés egészségügyi fejezetének tervezett számait. Az MRK elnöksége kiemelte: az idei egészségügyi finanszírozás lehetetlen helyzetbe hozta a klinikai központokat (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) és ezáltal a négy egyetemet is. A gyógyító-megelőző kassza összegének csökkentése oda vezetett, hogy az év utolsó harmadában még az első félévhez képest is 75-80 százalékos áron tervezik finanszírozni a betegellátást. Ez az egyetemeken összességében mintegy ötmilliárd forint hiány felhalmozását eredményezi.

Az egészségügyi ágazat beszállítói szintén lépéseket követelnek a kormánytól. Mint közleményükben írták, a lejárt kintlévőség további növekedése a gyártók és forgalmazók jelentős részének fizetőképességét és életben maradását is veszélyezteti. Ha a helyzet "nagyon rövid időn belül" nem változik, a gyártók és a forgalmazók az egészségügyi intézmények hitelezését a továbbiakban nem tudják megoldani. A központi költségvetésben gyógyító-megelőző ellátásokra 2007-ben 741 milliárd, tavaly 781 milliárd, idén pedig 714 milliárd forint szerepel.

Székely: jövő kedden folytatódik az egyeztetés a kórházakkal

Jövő kedden egyeztet újra a kormány a kórházszövetséggel a finanszírozási szerződésről - jelntette be Székely Tamás egészségügyi miniszter. Emlékeztetett, eddig nem közeledtek az álláspontok: a kórházak 25 milliárd forintos követelést fogalmaztak meg, a kormány 4,5 milliárdos többletforrást javasolt. Két egyeztetés történt eddig, az elsőn a kórházak aláírták, hogy javaslatot tesznek, milyen struktúrája legyen az egészségügyi ellátórendszernek 2010-ben. A kórházaktól azt is kérte, határozzák meg, milyen ellátásokat tudnak majd elvégezni.

A szaktárca jövő évi költségvetési finanszírozása kapcsán a miniszter azt mondta: az egészségügyi ellátásokban nem lesz csökkenés. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási főösszege idén 1387 milliárd, jövőre 1407 milliárd forint lesz. A pénzbeli ellátásokra jövőre 384 milliárd forint jut, tízmilliárddal kevesebb, mint az idei előirányzat. A különbség az új táppénzszabályok átvezetéséből adódik.

A természetbeni ellátásokat 1123,5 milliárd forinttal tervezték 2010-re, ez az idei évi 1096 milliárd forintos várható teljesítmény miatt 27 milliárd forinttal lesz több. Ezen belül a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre 719 milliárd forintot fordítanak, azaz nominálértékben az idei várható 714, 5 milliárd forinthoz képest ötmilliárddal többet. A növekmény a háziorvosi ellátásra fordítandó plusz kétmilliárd forintból és abból a hárommilliárdból áll, amelyet az új típusú influenza elleni védekezésre való felkészülésre fordítanak. Ez a plusz forrás azért jelent reálértéken tartást, mert csökken a járulék, megszűnik a tételes eho, ezek mellett pedig az áfa-emelés is érinti a dologi kiadások egy részét.

Az E-alap bevételi oldaláról szólva Székely Tamás leszögezte: idén 150 milliárd forinttal lesz kevesebb a bevétel a tervezetthez képest, mert a gazdasági válság miatt 80 milliárd forinttal maradnak el a bevételek a vártnál. Ugyanakkor 70 milliárd forint esett ki az év közbeni járulékcsökkenés miatt. A miniszter kiemelte: jövőre, hogy ne ilyen nagy hiánnyal induljon az alap, a központi költségvetés az ez évi 320 milliárd forint helyett 600 milliárd forintot utal át az E-alapnak.

A járulékcsökkentésből származó bevételcsökkenés a kiadási oldalt nem érinti, és az ez év márciusában elvont 30 milliárd forintos megszorításon kívül idén nem lesz további pénzkivonás e területről.

'A miniszter ebben a vitában rossz helyre pozícionálta magát'

A kórházvezetők érthető módon kétségbeesve küzdenek, hogy több pénzt kapjanak az egészségügyi ellátásra - mondta Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserközpont programvezetője, hozzátéve, ha a szakmai vezetők képesek egységesek maradni, a kormányzatnak engednie kell. Sinkó Eszter úgy vélekedett, hogy Székely Tamás ebben a vitában rossz helyre pozícionálta magát, hiszen a miniszternek az ágazat érdekeit kell képviselnie. Sinkó Eszter szerint "nem szerencsés", hogy az egészségügyi szolgáltatók szervezeteinek álláspontját ő kérdőjelezi meg. Ugyanakkor hozzátette: el kell fogadni azt is, hogy kormánytagként alkalmazkodnia kell a kabinet döntéseihez, így például ahhoz, hogy a 3,9 százalékos költségvetési hiánycélt tartani kell. Sinkó Eszter utóbbival összefüggésben elmondta, ha a  kórházvezetők megkapnák a kért 25,5 milliárd forintot, ez 0,1 százalékkal növelné a költségvetési hiányt, amely úgy is korrekcióra szorul az év végén. Véleménye szerint Székely Tamásnak már tavaly, a  válság kirobbanása után azt kellett volna kimunkálnia, hogy az ágazat hogyan élje túl a krízist. Egyfajta stratégiaátalakítási tervnek kellett volna készülnie, ami már amúgy is időszerű lenne. Székely Tamás ezt nem vállalta fel.

Szakpolitikai kerekasztal-rendszert javasol a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) más szakpolitikai kerekasztalok alapítását indítványozza - közölte a NEK levezető elnöke a szervezet ülése után. Éger István kijelentette, meggyőződésük szerint a szakpolitikai kerekasztalok hasznára vannak az ország mindenkori vezetésének és az adott kérdésekben a kormány politikai döntésének alapjául kell szolgálniuk. Egyúttal felhívta azokat az érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, amelyek "képesek és hajlandóak arra, hogy pártpolitika-mentesen az ország boldogulása érdekében" részt  vegyenek a létrehozandó szakpolitikai kerekasztal-rendszer munkájában, hogy csatlakozási szándékukat október végéig jelezzék a NEK-nek.

Mint a Magyar Orvosi Kamara elnöke kitért arra is, hogy a NEK meghallgatta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségének beszámolóját az Európai Bíróság döntésének magyarországi hatásáról. A NEK nem érti, hogy a kormány miért nem hajlandó levonni a döntés konzekvenciáit. Az Európai Bíróság május 19-én hozott ítéletében kimondta, minden tagország nemzeti hatáskörben szabályozhatja a gyógyszerellátást, továbbá nem ütközik a letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával, ha a gazdasági társaságokat kizárják a patikai tulajdonlásból és működtetésből. Éger istván közölte, felszólítják a kormányt, hogy törölje a további deregulációt előíró szabályokat, azokat pedig függessze fel, amelyek lehetővé teszik a gyógyszertárláncok térnyerését.