Az LMP felszólítja a kormányt, hogy terjesszen be egy módosító javaslatot, amely kiveszi az alaptörvényből a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó passzust. Emellett azt is tegyék lehetővé, hogy a visszatérés mellett döntő bírák ne csak a korábbi pozíciójukat, hanem a tőlük elvett ügyeket is visszakaphassák – mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András.

A politikus szavai szerint "ámokfutás, amit a bírói nyugdíjkorhatár alaptörvényben rögzítésével Orbán Viktor elkezdett, hiszen teljesen egyértelmű, hogy ezért a cirkuszért egy személyben a miniszterelnök a felelős", és ez legalább ötmilliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek. A politikus úgy számolt, hogy ennyit kell majd kifizetni az uniós bíróságok döntései nyomán, ráadásul a hazai jogi fórumokon is "sorban bukja" az állam a nyugdíjba küldött bírák által indított pereket.

A kormánynak olyan javaslatot kell beterjesztenie, amelyik nemcsak a bírák visszatérését teszi lehetővé, hanem visszaadja nekik a korábban általuk vitt ügyeket – jelentette ki. Hozzátette, különben súlyos csorbát szenved az igazságszolgáltatás pártatlan működésének egyik garanciája.


A parlament hétfői ülésén a határozathozatalok során elsőként a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásáról szavazhatnak. A kormány múlt hét kedden közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, amihez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges.


A bírák is több milliárdra számítanak

Forrásaink szerint a kényszernyugdíjazás miatt 150 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, s vagyoni és nem vagyoni kártérítés megítélését is szeretnék elérni. Az érintettek a hetvenéves korukig járó teljes fizetésüket követelik, emellett az elszenvedett méltánytalanság okán nem vagyoni kártérítést is szeretnének kapni.

A becslések szerint csak a kieső jövedelem – átlagosan 65 éves bíróval és ebben a korosztályban ugyancsak átlagosnak tekinthető hétszázezer forintos fizetéssel számolva – három-négymilliárdra tehető. Ha emellett esetleg további kártérítést is megítélnek, könnyen lehet, hogy a Schiffer jelezte ötmilliárdra rúg a számla, amit a költségvetésből kell kifizetni.

Igaz, a kormánypártok korábban kibúvási lehetőséget is teremtettek. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései lehetővé teszik ugyanis, hogy amennyiben nemzetközi jogi fórum Magyarország számára fizetései kötelezettséget állapít meg, azt külön adó kivetésével fedezzék.

Kérdéses persze – mondják maguk az érintettek is –, hogy miként dönt majd az emberi jogi bíróság. Egyébként valószínűleg korábban születik ítélet az Európai Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásban: az Európai Unió Bírósága akár már az idén dönthet arról, megsértette-e Magyarország a diszkrimináció tilalmát, amikor bírák sorát küldte idő előtt nyugdíjba.

További hír: a Kúriáról menesztett húsz bíró közül több mint tízen – miután az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezést, amelyre hivatkozva felmentették őket – munkaügyi pert kezdeményezett, s keresetükben azt kérik, hogy eredeti beosztásukba helyezzék vissza őket. A tárgyalást november első napjaira tűzte ki a munkaügyi bíróság. Korábban egyébként néhány bíró már pert nyert.