Somfai Ágnes, a fővárosi önkormányzat LMP-s képviselője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a kérdéses másfél hektár (amely a Városháza Károly körút felőli oldalán található, a 2006-ban lebontott bazársor helyén) igen érzékeny. Nemcsak azért, mert az épület műemlék, maga a tér pedig régészeti terület, hanem azért is, mert turisztikai terheltsége is jelentős. Európa legtöbb nagyvárosának van főtere, amivel Budapest egyelőre nem dicsekedhet.

Az LMP 2011 februárjában beadott indítványát – amelyben a köztér fejlesztésére ötletpályázat kiírását javasolták, közösségi bevonással – Tarlós István főpolgármester befogadta. A pályázatra húszmillió forintot különítettek el.

A tájékoztatón bemutatták azt a negyvenoldalas, Bardóczi Sándor tájépítész és Erdős Zoltán urbanista által készített tanulmányt, amely részletes áttekintést ad a tér történetéről, az eddigi, sikertelen koncepciókról, az LMP elképzeléséről, illetve néhány európai főváros főtereinek elrendezéséről. Megemlítették a 2008-ban Városháza Fórum néven kiírt tervpályázatot is, amelyre 416 millió forintot fizetett ki a főváros, ám a terv soha nem valósult meg. (Somfai Ágnes felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a kidobott összeg nem szerepel Tarlós Fehér Könyvében.)

Az LMP a közmegegyezés mellett azt is teljes mellszélességgel szorgalmazza, hogy a tér maradjon zöld, hiszen a Belváros túlzsúfolt, az ingatlanpiac pang, a levegő rossz, s az esetleges építkezés költségei is jóval magasabbak, mint a köztér kialakításáé. Azért is bizakodóak e tekintetben, mert Tarlós István tavalyi kampányában szintén fontosnak tartotta, hogy a terület zöld maradjon. A terület szabadon hagyása mellett szól az a – Bardóczi Sándor által nagy szerencsének nevezett – tény, hogy nincs pénz. – Az a veszély sem fenyeget, hogy Eu-s pályázaton lehetne forrást szerezni – mondja.

– A nyilvánosság bevonásával elkerülhető az a nagyfokú ellenállás, ami akár a Kormányzati Negyed kialakítását, akár a Bécsi utcai Zeppelin projektet övezte – fogalmazott Somfai Ágnes. Bardóczi Sándor például hozta fel, hogy a Széll Kálmán tér rendezési tervei a lapokat takargatva készültek: a részletek ezekben az esetekben rendre utólag derülnek ki, amikor már nem lehet beleszólni.– A kérdés: felvállalja-e a közösségi tervezést a politika – teszi föl a kérdést a tájépítész: a javaslatot a főpolgármesternek is eljuttatták, mert a nyilvánosság tájékoztatása és az ötletpályázatba való bevonása mellett a főváros vezetésének reakciója a legfontosabb.

– A közösségi térhasználatra egyre nagyobb az igény: a szabadtéri rendezvények, a fesztiválok, a politikai események már rég kinőtték az erre használt helyeket, például a Vörösmarty teret – folytatja Bardóczi Sándor.
 A közmegegyezést azért is szorgalmazza az LMP, mert ez az egyetlen módja annak, hogy felszínre kerüljenek a különböző érdekcsoportok közti konfliktusok (úgymint kutyások és nem kutyások, autósok és kerékpárosok stb.) és ezekre konszenzusos megoldást találjanak a szakmai szervezetek, a szakértők és a civil szféra bevonásával.
Bardóczi Sándor szerint a legfontosabb, hogy a nem siettetett, higgadt, átgondolt egyeztetés során kialakuljon egy koherens program.

– Az a tapasztalat, hogyha ez megvan, sokkal könnyebben megteremthető hozzá a forrás. A Városháza épületének nyitottabbá tételével, vendéglátóipari egységek, galériák kialakításával s az így beszedett közterület-használati díjakkal akár nullszaldóssá is tehető a főtér – tette hozzá. Somfai Ágnes ezt kiegészítette azzal, hogy a Városháza épületének kihasználtsága egy 2009-es adat szerint mindössze 50 százalék.
Kérdésemre, hogy civilek konkrétan hogyan járulhatnak hozzá az ötletpályázathoz, azt a választ kaptam, hogy a főváros információs irodáját, internetes felületeket (úgymint közösségi oldalak, erre a célra létrehozott honlap, egyéb – webkettes – szolgáltatások), s a Budapesti Építész Kamara által felajánlott helyet, a Fugát is alkalmasnak találnák akár az ötletek beadására, illetve a viták, egyeztetések lebonyolítására.