A kormány a lehető leghamarabb kezdje el a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel a bérfelzárkóztatásról, ugyanis ha nem születik egy minden fél számára elfogadható megállapodás, az azt bizonyítja, hogy a kormány nem akarja, hogy elég legyen 8 óra munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni - olvasható Szél Bernadett, az LMP társelnöke közleményében.

Mint írja, az LMP-nek valós megoldása van a bérfelzárkóztatásra, a vállalkozások terheinek növekedése nélkül, amivel a minimálbért keresőknél havonta 23 ezerrel, az átlagos bért keresőknél pedig havi 26 ezerrel több maradna.

Tavaly a bértárgyalások eredménye a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek elfogadhatatlan volt, így nem született valós megegyezés a munkaadók és munkavállalók között. Az LMP álláspontja szerint a kormányzati sikerpropagandával ellentétben kudarc, hogy továbbra sem éri el a nettó minimálbér a létminimum szintjét.

A valós bérfelzárkóztatás hiánya ugyanakkor beleillik a kormány hosszú távú politikájába, hiszen Orbán Viktor már többször elmondta, hogy a cél az, hogy a magyar munkaerő olcsó legyen, és így a lefelé tartó nemzetközi bérversenyben a lehető legjobb pozícióban legyen.

Ezzel szemben az LMP szerint az alacsony bérek a dolgozói szegénységnek és a növekvő kivándorlásnak az okozói, ha pedig nincs nincs növekvő vásárlóerő, a kisvállalkozások sem tudnak megmaradni. Lehet, hogy a magyar kisvállalkozások helyett a külföldi összeszerelő üzemek és multicégek rövid ideig látványos GDP-adatot tudnak produkálni, de ennek a hasznából semmi sem jut az átlag és minimálbért keresőkhöz.

Az LMP azt várja a kormánytól, hogy egyezzen meg az érdekképviseletekkel, és a bérfelzárkóztatás ne maradjon abba negyedúton. Ezen felül elengedhetetlen a közszféra valós bérrendezése. Hiszen addig Magyarország nem lehet erős, amíg 8 óra nem elég munka ahhoz, hogy legalább a megélhetéshez szükséges pénzt meg lehessen keresni, ezért a minimálbér létminimum fölé emelése alapvető fontosságú lepés - zárul a közlemény.