A keddi ülésen megjelent Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa, aki a közelmúltban azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy szerinte nagyobb cégek több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is asszisztál. Megjelent továbbá több állami szerv meghívott képviselője, köztük Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója.

A bizottság azonban mintegy 40 perces vita után sem tudta megkezdeni munkáját, mivel már a napirendben sem volt egyetértés. Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja arra tett javaslatot, hogy vegyék le a napirendről az adócsalási ügyet, mivel az folyamatban lévő büntetőeljárást érint. A bizottság ellenzéki képviselői amellett érveltek, hogy sem jogi, sem más akadálya nincs annak, hogy tájékozódás céljából zárt ülés keretében meghívottakat hallgassanak meg. 

Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja több példát is felsorolt, amikor folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan tartottak bizottsági ülést. Korábban tájékozódtak már a Vizoviczki-ügyben, a bajai videóról, valamint számos aktuális ügyben - mondta. A jobbikos Mirkóczki Ádám is említett példákat, és azt mondta, a kormánypárti képviselők azt a látszatot keltik, mintha takargatnának valamit. Ugyanezen a véleményen volt Mile Lajos, a testület LMP-s tagja, aki azt mondta: meggyőződése, hogy a kormánypártoknak élére kellett volna állniuk a vizsgálatnak.

Kocsis Máté - utalva a kormánypárti képviselők, valamint Orbán Viktor miniszterelnök a konkrét üggyel és az adócsalókkal kapcsolatban tett kijelentéseire - hangsúlyozta: a Horváth András által megfogalmazott vádak elsősorban az ügyészségre és a rendőrségre tartoznak. Visszautasította az ellenzéki képviselők azon kijelentéseit, miszerint javaslatuknak politikai háttere lenne. A NAV ügyéről van szó; először záruljon le a büntetőeljárás és utána lehet levonni a politikai konzekvenciákat - mondta.

Molnár Zsolt, a tesület szocialista elnöke, aki a meghallgatásokat kezdeményezte, az ülés végén úgy foglalta össze a történteket: a képviselők között nem volt egyetértés abban, hogy mit jelent a folyamatban lévő büntetőeljárás. Ugyanakkor megjegyezte: a testület sem a büntetőeljárásról, hanem annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól szeretne tájékozódni; ha ilyenek nincsenek, azzal meg lehet nyugtatni a közvéleményt.

Molnár Zsolt megjegyezte, hogy a Portik-Laborc-találkozókkal foglalkozó ténymegállapító albizottság ülésére keddre meghívott Szilvásy György volt titokminiszter meghallgatása is elméleti alapon akár 4-5 büntetőeljárást érinthet.
Végül 8 igen és 4 nem szavazattal a keddi bizottsági ülés napirendjéről levették az adócsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat.

Horváth András, az ülést követően azt mondta: csalódott, hogy elmaradtak a meghallgatások, s hogy nem kapott szót. Ugyanis akkor elmondta volna, hogy két különálló ügyről van szó. Az egyik az, amivel kapcsolatban ő a feljelentést tette, a másik pedig az adócsalási ügyek nemzetbiztonsági kockázata - tette hozzá. Horváth András az ülést megelőzően újságíróknak nyilatkozva cáfolta a keddi Magyar Nemzetben megjelenteket, miszerint nincsenek bizonyítékai. Mint kiemelte: a feljelentésében is leírta, hogy vannak bizonyítékai, emellett kétszáz oldalt csatolt mellékletként, amelyek szerinte alátámasztják a hivatali visszaélés tényállását.

Horváth András ismét elmondta, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetővel korábban konzultált, Lázár János államtitkár pedig elismerte, hogy átvett tőle olyan dokumentumot, amely az általa készített elemzést tartalmazza.
A NAV egykori munkatársa azt gondolja, hogy a Magyar Nemzet cikke "rágalmakkal, vádaskodásokkal" azt készíti elő, hogy a nyomozást nem fogják elrendelni. Az MTI kereste a rendőrséget is, de kedd délutánig nem válaszoltak arra, hogy Horváth András feljelentése nyomán indítanak-e nyomozást.