A Médiatanács jogi álláspontja szerint polgári bíróság által nem hozható létre műsor-szolgáltatási szerződés, mert a médiatörvényben ilyen lehetőség nem szerepel – lényegében ezzel érvel a médiahatóság a Klubrádióval folytatott, a 92,9-es frekvenciáért folytatott perében, amelynek elsőfokú tárgyalása szerdán indult újra a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumában. A Klubrádió szerint azonban a bíróság is létrehozhat ilyen szerződést, ha a Médiatanács megsérti a jogot.

A per előzménye: a Klubrádió még a 2010-es választások előtt elnyerte a 92,9-es frekvenciát, de a médiahatóság azóta sem kötött vele szerződést. Ezt a hatóság részéről azzal indokolták, hogy a Klubrádió nem mondott le az általa már használt frekvencia, a 95,3 MHz sugárzási jogáról, egy tulajdonos pedig nem üzemeltethet két rádiót ugyanabban a vételkörzetben. Ezzel szemben a Klubrádió azzal érvelt: már a pályázati anyagában leszögezte, hogy mielőtt megkezdi a 92,9-es hullámhosszon a sugárzást, a 95,3-ason befejezi az adást. A bíróság első fokon a Klubrádiónak adott igazat, lényegében kimondta, hogy az ORTT-nek vagy jogutódjának meg kellett volna kötnie a szerződést a pályázaton nyertes Klubrádióval. A bíróság az ítéletével ezt a műsor-szolgáltatási szerződést létre is hozta. A médiahatóság azonban megfellebbezte az ítéletet.

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla annyiban igazat adott az NMHH-nak, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla is megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A médiahatóság a napokban új iratokat csatolt a keresethez, és a Klubrádiónak is időt kell biztosítani ahhoz, hogy ezekre reagálhasson. A bíróság ezért napolta el a tárgyalást november 14-ére, amikor várhatóan már ítéletet is hirdet.

Lapunk a Médiatanács által a napokban benyújtott új iratok tartalmáról érdeklődött a hatóságtól. A Médiatanács kommunikációs irodája azt válaszolta, hogy az iratban ismét rögzítették, hogy a médiatörvény hatálybalépését követően "az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási
jogosultság tárgyában polgári jogi műsorszolgáltatási szerződés nem köthető, ebből következően a polgári bíróság által sem hozható létre a médiaszolgáltatási (műsorszolgáltatási) jogosultság, szerződés". Álláspontjuk szerint "továbbra sem hozható létre a bíróság által a polgári jogi műsorszolgáltatási szerződés, hiszen a médiatörvény ilyet nem ismer, ott már csak a közigazgatási jogi hatósági szerződés jogintézménye szerepel. Az elmúlt évben éppen ezen előírás miatt kellett átalakítani minden szerződést hatósági szerződéssé."

A Klubrádió jogi álláspontja ezzel szemben az, hogy a 92,9 MHz frekvenciapályázat 2010-ben, még a régi médiatörvény hatályossága idején lezárult. A pályázat nyertese – nem vitásan – a Klubrádió volt. A Médiatanács 2010-ben, még a régi törvény hatálya alatt azzal követte el a jogsértést, hogy a pályázatot jogellenesen nyilvánította eredménytelennek, és bár kötelessége lett volna, nem kötötte meg a műsor-szolgáltatási szerződést a Klubrádióval. Mindezt a bíróság immár két fokon megállapította. Az ilyen jogsértések reparálása a Legfelsőbb Bíróságnak a Sláger rádió ügyében kifejtett álláspontja szerint kifejezetten a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A Klubrádió által elszenvedett jogsérelem reparálásának pedig konkrétan két lehetséges módja van: a műsor-szolgáltatási szerződésnek a Médiatanács által történő megkötése, vagy a bíróság által történő létrehozása.