Július 31-ig 3864-en vásároltak letelepedési kötvényt, de csak „2866-an kérelmeztek nemzet-gazdasági érdekre tekintettel az alapján letelepedési engedélyt befektetőként”, közölte lapunk érdeklődésére a Belügyminisztérium. Eddig 2568-an kapták meg a letelepedési engedélyt, 291 kérelem elbírálása még folyamatban van.

A letelepedési engedély kiadását megelőző bűnügyi-nemzetbiztonsági ellenőrzéseken eddig mindössze heten akadtak fenn, az ő kérelmüket természetesen elutasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.

Szakértők szerint a kiadott engedélyek száma a kérelmező-befektetők felszínes ellenőrzését valószínűsíti. Nemrég Magyar Nemzet kész tényként írta, hogy bűnözők is vásároltak a letelepedési kötvényekből. Példaként – de név és állampolgárság említése nélkül – említettek egy esetet, amikor úgy jutott magyarországi letelepedési engedélyhez egy korábban elítélt külföldi, hogy egy adóparadicsomként számon tartott államba bejelentkezett állandó lakosként, majd az ottani hatóságoktól beszerezte a letelepedéshez szükséges erkölcsi bizonyítványt.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a cikk kapcsán annak valóságtartalmáról és az ellenőrzések megbízhatóságáról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert. A miniszteri válasz Molnár szerint finoman szólva sem volt megnyugtató. Inkább csak megerősítette azt a gyanút, miszerint jószerivel bárki megkaphatja a letelepedési engedélyt, aki nem szerepel az Interpol vagy az Europol körözési listáján, és persze, ha vásárolt legalább 300 ezer euró értékben letelepedési államkötvényt.

A Népszabadság által megkérdezett szakértők, köztük volt titkosszolgálati munkatársak szerint egy-egy kérelmező megnyugtató leellenőrzése két-három hetet is igénybe vehet, még azokban az országokban is, amelyekkel jók a rendőrségi kapcsolataink.

Először is ellenőrizni kell, hogy a kérelmező neve szerepel-e az Interpol és az Europol nyilvántartásaiban. Célszerű utánanézni, hogy a hazájában milyen a bűnügyi előélete. Elvileg a kérelmezőnek hat hónapnál nem régebbi igazolást kell hoznia, hogy büntetlen előéletű, a „jó barátság alapja a pontos ellenőrzés” elv alapján azonban nem árt, ha a magyar hatóságok más forrásból is megerősítik a dokumentum hitelességét.

Gondoljunk csak arra, már vagy egy tucatnyi magyar állampolgárságot kellett Áder Jánosnak visszavonnia csak azért, mert kiderült, aki megkapta, korrupt magyar hivatalosságok segítségével, hamis iratokkal igazolta magyar származását. Máshol is lehetnek korrupt ügyintézők, akik megfelelő összeg ellenében akár egy sorozatgyilkosnak vagy egy bűnszervezet vezetőjének is simán kiadják a magyar letelepedési engedélyhez szükséges igazolásokat.

Célszerű tehát, ha a nagykövetség vagy a hírszerzés emberei személyesen is utánajárnak, hogy lakcíme léteik-e (ezt még akár az interneten is megtehetik), és hogy az illető valóban ott is született vagy lakott-e. Ehhez viszont már vagy megbízható helyi források, vagy személyes jelenlét szükséges.

Ugyancsak alapos utánajárást kíván a befektetők cégének ellenőrzése. Elég csak a legutóbbi brókerbotrányokból indulunk ki, hogy belássuk, attól, hogy papíron egy cég rendben van, és szépen prosperál, még korántsem biztos, hogy létezik és valóban termel. Pénzmosási céllal bűnszervezetek előszeretettel vásárolnak fel bedőlt cégeket, amelyeket később papíron felfuttatnak, majd azok mesés nyereségeire alapozva kezdenek nagy szabású csalásokat, vagy éppen az új cégekbe fektetett pénzükkel csökkentik az adójukat, miközben persze egy fillért sem tesznek be az amúgy is döglött cégbe.