Ha az Országgyűlés hitelveket vizsgál, akkor az nem jogalkotás, hanem inkvizíciós eljárás – jelentette ki Jakab Attila vallástörténész a Zsinati Klub rendezvényén. Mások is keményen bírálták az új egyházi törvényt az evangélikusok Deák Ferenc téri gyülekezeti nagytermében tartott vitafórumon. A kormányon kívül a Magyar Tudományos Akadémia és a „privilegizált helyzetüket” zokszó nélkül elfogadó egyházak is megkapták a magukét.

Az év végén megszavazott törvény (amelynek korábbi változatát december közepén az Alkotmánybíróság megsemmisítette) mindössze tizennégy felekezetet ismer el egyházként. A többieknek kérelmezniük kell az egyházi státuszt. A beadványokat a Hámori József agykutató vezetésével létrehozott akadémiai testület vizsgálja, az egyházi rang odaítéléséről első körben a parlament vallásügyi bizottsága, végül az Országgyűlés dönt.

A törvényi szigorításokat a jobboldal a „vallási köntösbe bújt” gazdasági vállalkozások elszaporodásával indokolta. Kamarás István szociológus, a vitafórum vezetője ennek kapcsán elmondta: ő is hallott néhány gyanús esetről, de nem tud arról, hogy az úgynevezett bizniszegyházak nagyságrendileg több kárt okoztak volna, mint például az a jegyző, aki elsikkasztja egy ötszáz lelkes falu pénzét. A törvény – mondta később Kamarás – „vaskos előítéleteket” is konzervál. Kutatások szerint a katolikusok háromszor annyira elutasítók a „szektáknak” nevezett közösségekkel szemben, mint fordítva.

Erős politikai szándékok mozogtak a háttérben – tételezte fel Török Csaba katolikus pap, megállapítva: a végül elfogadott törvény nem egyezik azzal a javaslattal, amelyről korábban a kormányzat az egyházakkal konzultált. Bár – folytatta a pap – egyes katolikus püspökök nyilvánosan véleményt mondtak a törvényről, a püspöki kar nem adott ki hivatalos állásfoglalást. A maga részéről amúgy szkeptikus az ember alkotta törvényeket illetően: kitermelik a bűnöket, amelyekre aztán újabb törvényeket hoznak.

Jakab Attila szerint a vallási mező ellenőrzése a tét. Amikor nincs világos politikai ideológia, akkor a legegyszerűbb, ha ennek hiányát a hatalom átpolitizált vallási ideológiával pótolja – tette hozzá.

Néhány évtizeddel ezelőtt sokan megmosolyogták azt a néhány tucat hóbortosnak gondolt fiatalt, aki Budaörsön gyűlt össze, hogy istentiszteleteket rendezzen. A Hit Gyülekezete ma az állam által is elismert egyházak közé tartozik – érzékeltette Balogh Judit tanár, miként változik az idők során egy vallási közösség megítélése. Hubai Péter református teológus így foglalta össze a jogszabály lényegét: „Az összes egyház egyenlő, amelyik nem egyenlő, az nem egyház.”

Az egyházi kérelmeket vizsgáló akadémiai bizottságba utólag két valóban elismert szakértő, Török Péter szociológus és Máté-Tóth András teológus, valláskutató is bekerült. Jakab Attila sajnálkozását fejezte ki, amiért elvállalták a tagságot a testületben. Hiszen – mondta – az MTA „a politika aljas játékszere” lett.

Többen kifogásolták, hogy az eddig elismert, tehát különleges bánásmódban részesített tizennégy egyház (egy-két kivételtől eltekintve) különösebb fenntartások és tiltakozás nélkül, némelyik ráadásul kifejezett örömmel fogadta a jogszabályt. Nagy böjtje lesz még ennek – figyelmeztetett Jakab Attila. A törvénynek – hangsúlyozta Hubai Péter – hosszabb távon mindenki a kárvallottja: az Országgyűlés, az elismert és elutasított egyházak egyaránt, összességében az egész társadalom.   

A szervezők a vita kedvéért a „másik oldalról” meghívták a fórumra Schanda Balázs alkotmányjogászt és a KDNP-s Szászfalvi Lászlót, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárt is. Az alkotmányjogász – a helyszínen elhangzott közlés szerint – családi programjára hivatkozva mondta le a részvételt, az államtitkár pedig azt üzente: ha az egyházi törvény a téma, akkor kérdezzék inkább a fideszes Lázár Jánost. (Eredetileg a KDNP dolgozta ki a törvényjavaslatot, amit kétszer is felülírt a Fidesz.)

A közönség soraiból szólt hozzá a Magyarországi Muszlimok Egyháza és a krisnások képviselője. Mindketten úgy vélték, hogy a törésvonal nem a különböző felekezetek, hanem az ateisták és a hívők között húzódik. Mire Kamarás István megjegyezte: szerinte viszont a tisztességes és a tisztességtelen emberek között.