Több közlekedési szakszervezet is sztrájkot hirdetett június 27-re és július 7-re, ám az előbbi akciók az elégséges szolgáltatásról folytatott tárgyalások kudarca miatt elmaradtak. A felek a végső szót minden esetben a bíróságtól várják, bár egyelőre még bizonytalan, hogy csütörtökön lesz-e bárhol munkabeszüntetés.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének adott igazat június 27-én a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, s kimondta: a június 29-re és július 7-re tervezett, délelőtt kilenctől tizenegy óráig tartó figyelmeztető sztrájk idején elégségesnek tekinthető a szolgáltatás, ha a két időpont között minden nyílt vonalon tartózkodó vonat a következő állomásig közlekedik, ahol bevárja a munkabeszüntetés végét.

A verdikt alapján tehát a sztrájkkezdeményezés törvényes volt, ám maga a bíróság hívta fel az érintettek figyelmét: „a sztrájk csak akkor tartható meg, ha a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit”.

A MÁV-Trakció Zrt. viszont a döntés ellen fellebbezett, mert álláspontja szerint az elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében a vonatok legalább nyolcvan százalékának járnia kellene. A bíróság az ügyben szerdán várhatóan jogerős döntést hoz, ám a Mozdonyvezetők Szakszervezete még nem határozott arról, hogy mit lép, ha a végzés ismét számukra kedvezően alakul. Kérdésünkre csak annyit válaszoltak: a verdikt ismeretében tudni fogják, hogy mit kell tenniük.

Ugyancsak bíróság elé került a BKV-nál működő hét szakszervezet korábbi sztrájkkezdeményezése is, miután ott sem sikerült megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékről. A június 28-án hozott végzés szerint a június 29-re kilátásba helyezett figyelmeztető sztrájk esetében a bíróság elfogadta, hogy csak a buszjáratok közlekedjenek az éjszakai menetrend szerint, a július 7-től tervezett, határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés kapcsán viszont előírta azt is, hogy emellett a metrónak, a 4-6-os villamosnak és a 7-es busznak is járnia kell, s csúcsidőben tízperces követési időt határozott meg. A döntés nem jogerős, de a sztrájkot – miután hétfőn az érintett szakszervezetek is részt vettek a kormány által kezdeményezett, s a későbbiekben folytatódó egyeztetésen – nyilván nem tartanák meg.

Elvileg véget vethet az elégséges szolgáltatásról folyó áldatlan vitának a személyszállítási szolgáltatásokról most készülő törvény. A várhatóan jövő januártól hatályos szabályozás szerint a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén vonalanként a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66, az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50 százaléka tekinthető majd elégséges szolgáltatásnak.

A szakszervezetek azonban máris aggódnak, mert a tervezet szerint árnyalja a képet, hogy az ugyancsak e törvényben rögzítendő alapellátás szintjét mindenképpen biztosítani kellene. Ez a minimálisan megkövetelt szolgáltatás függ az adott település lakosságszámától, demográfiai viszonyaitól, az alternatív közlekedési szolgáltatások elérhetőségétől és sok más szemponttól. Az érdekképviseletek ezért úgy vélik, továbbra sem lesz egyszerű dolguk, ha sztrájkot hirdetnek.