Történelmi napként illette a tegnapit Orbán Viktor, szerinte a devizahiteles jogszabály elfogadásával „könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg”, amelyben az emberek úgy fogják érezni, nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és „előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka” – mondta.
Lenullázzák az OTP-profitot
Orbán Viktor elégedett, szerinte eljön a fair bankok kora M. Schmidt János / Népszabadság |
Az OTP azt közölte: előzetes számításai szerint akár 145 milliárd forintot is veszíthet a pénteken megszavazott devizahiteles törvény miatt. Ez nagyobb összeg, mint amekkora konszolidált adózott eredményt a bankcsoport az elmúlt öt évben bármikor is fel tudott mutatni (a profit utoljára 2009-ben érte el a 150 milliárd forintot, tavaly 64 milliárd volt), s meghaladja az elemzők által az idei évre eddig várt 129 milliárdos nyereséget is.
Az árfolyamrés visszatérítésén mintegy 27 milliárd forintot bukhat az OTP, és bár tavaly erre a célra képzett kétmilliárd forint tartalékot, a többi 25 milliárd az idei évet terheli. Az összeg 20 milliárd forinttal magasabb annál, mint amennyivel a bank korábban kalkulált. Ennek oka az elévülés kiterjesztése a lezárt ügyekre. (A bankszövetség épp a „visszamenőleges hatály” miatt kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.)
Ugyanezen okból a kamatok egyoldalú emelésén is az eddig becsültnél lényegesen, 40 milliárd forinttal nagyobb veszteséggel számol most az OTP. A devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, míg a forintkölcsönök esetében további 20-30 milliárdot veszíthet. A bank továbbra is úgy tartja, hogy a mindenkor hatályos törvényeknek megfelelően járt el, ezért élni kíván a kamatemelések esetében biztosított lehetőséggel és a bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát. A bank emellett vitatja azt az állítást is, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne.
Az OTP szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a jogszabály által biztosított jogorvoslati lehetőségeit. Az OTP tőkehelyzete azonban elég erős, és bármi történjen, az is marad. A legrosszabb forgatókönyv mellett is a Basel3 szerinti, elsődleges alapvető tőkemutatója az idei első negyedév végi 16,4-ről 14,7 százalékra, míg a konszolidált tőkemegfelelési mutatója 20,2-ről 18,5 százalékra változna, amely továbbra is lényegesen meghaladná a 8 százalékos szabályozói minimum szintet.
Megbirkózik a magyarországi helyzettel a Raiffeisen is. Karl Sevelda vezérigazgató közleménye szerint ugyan egyelőre még nem áll rendelkezésre becslés arról, hogy a pénteken elfogadott törvény mekkora terhet jelent az osztrák bankcsoport magyar leánya számára, de a teljes Raiffeisen-csoporthoz viszonyítva nem tűnik kezelhetetlennek. Az osztrák Erste részben a magyar intézkedések miatt számol az idén rekord mértékű, 1,4-1,6 milliárd eurós konszolidált veszteséggel. A bankcsoportnak elsősorban a magyar, kisebb részben a román devizahiteles intézkedések miatt az eddig tervezett 1,7 milliárd helyett 2,4milliárd euró céltartalékot kell képeznie.
Az Erste a leírások ellenére kitart leánybankjai mellett és egyik országból sem távozik – mondta Andreas Treichl, a cég vezérigazgatója. Szerinte az Erste megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és 2015-től jó évek következnek. A növekvő veszteségekről szóló hírt rosszul fogadták a befektetők. Az Erste részvényei pénteken közel 16 százalékot vesztettek értékükből. Az OTP tőzsdezárás után tette közzé számításait, így hétfőn várható, hogy az árfolyamban is megjelenik ennek hatása. (H. B.)