Lenullázzák az OTP-profitot

Történelmi napként illette a tegnapit Orbán Viktor, szerinte a devizahiteles jogszabály elfogadásával „könnyen lehet, hogy új korszakot nyitottunk meg”, amelyben az emberek úgy fogják érezni, nem mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az igazság és a törvény az ő oldalán áll, és „előfordulhat, hogy Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka” – mondta.

Orbán Viktor elégedett, szerinte eljön a fair bankok kora
Orbán Viktor elégedett, szerinte eljön a fair bankok kora
M. Schmidt János / Népszabadság

Az OTP azt közölte: előzetes számításai szerint akár 145 milliárd forintot is veszíthet a pénteken megszavazott devizahiteles törvény miatt. Ez nagyobb összeg, mint amekkora konszolidált adózott eredményt a bankcsoport az elmúlt öt évben bármikor is fel tudott mutatni (a profit utoljára 2009-ben érte el a 150 milliárd forintot, tavaly 64 milliárd volt), s meghaladja az elemzők által az idei évre eddig várt 129 milliárdos nyereséget is.

Az árfolyamrés visszatérítésén mintegy 27 milliárd forintot bukhat az OTP, és bár tavaly erre a célra képzett kétmilliárd forint tartalékot, a többi 25 milliárd az idei évet terheli. Az összeg 20 milliárd forinttal magasabb annál, mint amennyivel a bank korábban kalkulált. Ennek oka az elévülés kiterjesztése a lezárt ügyekre. (A bankszövetség épp a „visszamenőleges hatály” miatt kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.)

Ugyanezen okból a kamatok egyoldalú emelésén is az eddig becsültnél lényegesen, 40 milliárd forinttal nagyobb veszteséggel számol most az OTP. A devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, míg a forintkölcsönök esetében további 20-30 milliárdot veszíthet. A bank továbbra is úgy tartja, hogy a mindenkor hatályos törvényeknek megfelelően járt el, ezért élni kíván a kamatemelések esetében biztosított lehetőséggel és a bíróságon igyekszik majd bizonyítani igazát. A bank emellett vitatja azt az állítást is, miszerint az árfolyamrés alkalmazása indokolatlan és ezért érvénytelen lenne.

Az OTP szerint aggályos, hogy a törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért vizsgálja a jogszabály által biztosított jogorvoslati lehetőségeit. Az OTP tőkehelyzete azonban elég erős, és bármi történjen, az is marad. A legrosszabb forgatókönyv mellett is a Basel3 szerinti, elsődleges alapvető tőkemutatója az idei első negyedév végi 16,4-ről 14,7 százalékra, míg a konszolidált tőkemegfelelési mutatója 20,2-ről 18,5 százalékra változna, amely továbbra is lényegesen meghaladná a 8 százalékos szabályozói minimum szintet.

Megbirkózik a magyarországi helyzettel a Raiffeisen is. Karl Sevelda vezérigazgató közleménye szerint ugyan egyelőre még nem áll rendelkezésre becslés arról, hogy a pénteken elfogadott törvény mekkora terhet jelent az osztrák bankcsoport magyar leánya számára, de a teljes Raiffeisen-csoporthoz viszonyítva nem tűnik kezelhetetlennek. Az osztrák Erste részben a magyar intézkedések miatt számol az idén rekord mértékű, 1,4-1,6 milliárd eurós konszolidált veszteséggel. A bankcsoportnak elsősorban a magyar, kisebb részben a román devizahiteles intézkedések miatt az eddig tervezett 1,7 milliárd helyett 2,4milliárd euró céltartalékot kell képeznie.

Az Erste a leírások ellenére kitart leánybankjai mellett és egyik országból sem távozik – mondta Andreas Treichl, a cég vezérigazgatója. Szerinte az Erste megfelelő tőkeerővel rendelkezik, és 2015-től jó évek következnek. A növekvő veszteségekről szóló hírt rosszul fogadták a befektetők. Az Erste részvényei pénteken közel 16 százalékot vesztettek értékükből. Az OTP tőzsdezárás után tette közzé számításait, így hétfőn várható, hogy az árfolyamban is megjelenik ennek hatása. (H. B.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.