A Parlament szerdai ülésnapján kezdődik meg a kommunista diktatúrákhoz kötődő utcanevek, intézmények és társadalmi szervezetek nevének törvényi erővel történő megváltoztatásáról szóló javaslat általános vitája. A többek között Wittner Mária (Fidesz) és Stágel Bence (KDNP) által jegyzett törvényjavaslat indoklása szerint „hazánkban jelenleg egyre erősebb nyomás érezhető mind a lakosság, mid (sic!) a média irányából a diktatúrákhoz, elsősorban a kommunista diktatúrához, valamint a tanácsköztársasághoz köthető személyekről elnevezett utcanevek, intézmények, társadalmi szervezetek nevének megváltoztatásával kapcsolatban”.

kommunista utcanevekről készült Rajtaütés

A kormánypárti politikusok szerint az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg. A pontos megfogalmazás szerint a tilalom az alábbiakra vonatkozik: „a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet betöltő személy vagy olyan kifejezés, szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható”.

Hogy egészen pontosan mely nevek és elnevezések férnek bele ebbe a keretbe, nem egyértelmű, némi támpontot a törvényjavaslat végéhez illesztett felsorolás adhat. Ebben többek között a Magyarországon még fellelhető Lenin utcákat, Marx Károlyról, Engelsről, Szamuely Tiborról, Münnich Ferencről, Kun Béláról, Ságvári Endréről, Frankel Leóról elnevezett utcákat sorolják fel, de a listán szerepel még a „Felszabadulás”, a „Vörös Csillag”, a „Néphadsereg”, „Tanácsköztársaság”, a „Népfront”, a „Népköztársaság”, a „Vöröshadsereg”, „November 7.” és „Április 4.” kifejezések is. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy – miután több önkormányzat forráshiányra hivatkozva nem módosította eddig az adott utcaneveket – a jövőben az ehhez kapcsolódó igazolvány- és engedélycserék legyenek illetékmentesek.

A kormánypárti politikusok korábban már benyújtották ezt a javaslatot, akkor Stágel Bence (KDNP) még azt szorgalmazta, hogy 2012 júliusától ne lehessen találkozni a kommunista diktatúra nyomát őrző utcanevekkel; a mostani javaslat azonban már csak 2013 januárjától léphet életbe.

Ipkovich György, az MSZP politikusa a javaslattal kapcsolatban kérdésünkre azt mondta: a szocialista frakció még nem alakította ki egységes álláspontját a konkrét javaslattal kapcsolatban, de az MSZP kezdettől fogva azt a véleményt képviselte, hogy az emberek döntsék el, milyen utcában szeretnének élni. „Ez a legelemibb szabály, a jobboldal mégsem kérdezi meg a lakókat. A dolog azért is vitatható, mert nem tudjuk: hol húzzuk meg a határt. A gyilkosoknál vagy az ideológiák megalapozóinak is mennie kell? Ezen a vitán egyébként a '90-es évek elején egyszer már átestünk, akkor is történtek furcsaságok. Szombathelyen például a közgyűlés Marx Károlyt levette, de Engelst meghagyta. Emlékszem, még egy szociológus végzettségű fideszes képviselő is érvelt Marx mellett, mondván ő a legtöbbet hivatkozott szerző és ha Londonban lehet utcája, akkor Szombathelyen is maradhatna” – kommentálta a javaslatot Ipkovich György.

Mile Lajos, az LMP szakpolitikusa megkeresésünkre helyesnek nevezte, ha a diktatúra emblematikus figurái nem jelennek meg a közterek és cégek elnevezésében, ezzel együtt a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni a javaslatot, mert szerintük hiba elvenni a döntési jogot az önkormányzatoktól. Ráadásul álláspontjuk szerint ez a fajta rendezés nehéz történelmi vitákat gerjeszthet arról, hogy miként és hol lehet meghúzni az önkényuralom határait. „Nem szerencsés, ha a politika történelmi igazságokba ártja bele magát. Ha kurzusfüggővé válik, hogy miként értelmezünk bizonyos történelmi szakaszokat, abból csak ártó összevisszaság alakulhat ki” – fogalmazott Mile Lajos.