Az ügyészség három rendbeli, aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolta Ajka MSZP-s polgármesterét egy 2011-ben, az ajkai majálison elmondott beszéde miatt, amelyben a vád szerint egy országgyűlési képviselő és két önkormányzati képviselő becsületét sértette meg.

Varga Dávid ügyész felidézte: a polgármester 2011. május 1-jén a Bányász sporttelepen köszöntötte az édesanyákat, majd későbbi beszédében Ékes József fideszes országgyűlési képviselőre, Fülöp Zoltán és Ravasz Tibor ajkai önkormányzati képviselőre a becsület csorbítására alkalmas, gyalázkodó megjegyzéseket tett.

A vád szerint Ékes Józsefet a polgármester a majálison moslékos Józsefnek nevezte, és azt mondta róla, hogy évekig nem fizetett adót, iskolai végzettségét meghamisította a parlament és más honlapok adatbázisában, illetve szóvá tette, hogy Ékes magnófelvételt készített egy korábbi beszélgetésükről.

Fülöp Zoltánról (akit alsó- és felsőtáskás pitonnak nevezett) azt mondta, hogy 17 milliós Mercedesszel ment egy óvoda bezárására, Ravasz Tibort pedig mangalica Tibornak hívta, aki szerinte csak veszteséges cégeknél dolgozott.

A vádirat szerint a polgármester beszédében arra szólította fel az ajkaiakat, hogy óvakodjanak tőlük, és ha ezekkel az emberekkel találkoznak, kerüljék el őket. A vád szerint a beszédet vágatlanul adta le a helyi televízió, amelynek internetes portáljára is felkerült az anyag; megjelent a helyi újságban és egy honlapon is.

Schwartz Béla a bíró előtt hangsúlyozta: beszéde nem személyeskedő volt, hanem egyfajta politikai mechanizmust, mentalitást ítélt el; összefüggést vélt ugyanis felfedezni a 2010-es választások után a kormány által meghirdetett elszámoltatási politika és az azóta az MSZP-s vezetésű ajkai önkormányzat, és személy szerint ellene is indított csaknem húsz eljárás között. Ezek közül kilenc 2011 májusáig indult, azóta 19-re nőtt a számuk – mondta.


Ő erről a politikai stílusról mondott véleményt 2011 májusában – állította a bíróságon. A képviselőket illető gúnynevekről azt mondta, hogy azokat nem ő találta ki, hanem használatosak a városban.

Ékes József a meghallgatásakor felidézte, hogy az ominózus magnófelvétel akkor született, amikor Schwartz Béla egy megbeszélésre hívta őt, és – cserében önkormányzati bizottsági helyekért – az Állami Számvevőszék által az önkormányzatnál indított vizsgálat leállítását kérte tőle. A képviselő a bíróságon elismerte, hogy iskolai végzettsége rosszul szerepelt a parlament holnapján, azt javíttatta, de tagadta, hogy nem fizetett volna adót.

Fülöp Zoltán a tárgyaláson kifejtette: bizonyos dolgokat a politikai vitákban el lehet fogadni, de a polgármester kijelentései őt emberi mivoltában sértették meg; állításai, mivel Schwartz a város első embere, alkalmasak arra, hogy a választókat félrevezessék.

Ravasz Tibor úgy vélte, hogy az alkatára tett megjegyzés csorbította a becsületét, valamint üzleti megítélését is, hiszen a polgármester azt állította, közgazdászként csak veszteséges cégeknél dolgozott.

A sértettek azt mondták Szilágyi István bíró előtt, hogy Schwartz Béla ellen személy szerint nem, hanem ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, bejelentést bizonyos ügyekben, amelyekre képviselői esküjük kötelezte őket.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a vádban foglaltaknak megfelelően Schwartz Béla bűnös, és 120 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a polgármesterre. Az ügyész elfogadta az ítéletet, a védelem felmentésért fellebbezett.