Lejárt annak az „ultimátumnak” a határideje, amit az egyetemi autonómiáért és a felsőoktatási reform leállításáért küzdő Hallgatói Hálózat (HaHá) intézett a kormányhoz. A hét elejéig adtak „haladékot” az oktatási kormányzatnak arra, hogy vonják vissza az államilag támogatott egyetemi-főiskolai férőhelyeket drasztikusan csökkentő keretszám-rendeletüket, ellenkező esetben „a frissen alakuló sejtek és a nagy közönség további ellenállására lehet számítani”. A diákhálózat szerda délutánra hallgatói fórumot hirdetett, itt döntik el, hogyan folytatják a tiltakozásokat. Itt már nem csak a rövid távú reakciókról lesz szó, hanem a hosszú távú építkezésről és a felsőoktatás szerepéről is. Azt még nem tudni, újabb épület-foglalásra készülnek-e, de nem volna meglepő az ELTE jogi kara épületének múlt heti „megszállása után”. A szerdai fórum Facebook-oldalán csak annyit árultak el, hogy az ELTE bölcsészkaránál, a Trefort kertben lesz a találkozó, „onnan megyünk tovább”.

A HaHá követeléseit első, február 15-i fórumukon (egy több mint ezerfős „Vissza a jövőnket” tüntetés után) szavazták meg az ELTE jogi karának általuk pár órára „elfoglalt” előadójában, többek között a felsőoktatási törvény visszavonását, 2012 szeptemberére a keretszámok visszaállítását és az állami finanszírozás kereteinek fokozatos kialakítását, szociális alapú ösztöndíjrendszer kidolgozását, valamint a hallgatói szerződések eltörlését kérve.

A két fő követelésük teljesülésére – a törvény és a keretszámok visszavonására – egyelőre nem látszik túl sok esély. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és helyettese, Kis Norbert is több nyilatkozatban megerősítette: nem vonják vissza egyiket sem, legfeljebb később esetleg átrendezhetik a keretszámokat. Hoffmann a Lánchíd Rádiónak azt nyilatkozta, „a keretszámok egy évre szólnak – ha az igények változnak, a kormány is változtat”, Kis Norbert pedig a Duna TV-nek azt mondta, a keretszámok között „akár ezres nagyságrendű átcsoportosítások is lehetnek”.

Ez azonban a HaHá-nak édeskevés: „azon túl, hogy az államilag finanszírozott helyek ilyen drasztikus csökkentésével sem értünk egyet, annak elosztásától függetlenül, mi egy jobb felsőoktatásért küzdünk. A magyar felsőoktatás minősége eddig sem volt fényes, az új koncepció csak ront ezen. Mi nem akarunk számháborúba belemenni, hanem egy minőségi javulásra irányuló, átgondolt, érvekkel alátámasztott és igazságos új felsőoktatási koncepciót szeretnénk látni. A keretszámok átcsoportosítása apró, felületes kezelése lenne az igen súlyos probléma egy kis részének” – nyilatkozta lapunknak Kóbor Andrea, a HaHá egyik szervezője.

Nem érik be tehát a keretszámok belső átcsoportosításával, tárgyalási megkeresést pedig Kóbor Andrea tájékoztatása szerint nem kaptak (a tárgyalás lehetőségét a HaHá nem zárja ki, de erről is a fórum fog dönteni).

Ezek után a tiltakozások vélhetően folytatódni fognak. Már csak azért is, mert még az első, február 15-i fórumukon eldöntötték, hogy „sejteket” hoznak létre az oktatási intézményekben. A blogjukon „egy újfajta, részvételen alapuló hallgatói érdekérvényesítés eszközeiként” jellemzett sejteket többek között Budapest, Debrecen, Kecskemét, Pécs és Szeged iskoláiban is szervezik. Közben a HaHá-val szimpatizáló tanárok is elkezdték szervezni a maguk Oktatói Hálózatát, ehhez több mint százan csatlakoztak.