Lehet oktatni erkölcstant nyelvhelyességi ismeretek nélkül?
Mennyit kell fizetnie annak a pedagógusnak, aki szeptembertől erkölcstant oktat majd az általános iskolában? Mennyiért sajátíthatja el valaki, „hogyan lehet a NAT és a kerettanterv tartalmi előírásainak megfelelően reflektálni korunk etikai problémáira”? – egyebek mellett ezeket a kérdéseket feszegeti a 168 óra.
A köznevelési törvény szerint szeptember elsejétől kezdődő kötelező erkölcstan oktatására hatvan órás továbbképzésen készítik majd fel a tanárokat. De a lap online kiadása szerint szerint nagy a nyugtalanság közöttük, mert egyelőre sokan nem tudják, kinek kell részt vennie az oktatáson, milyen alapon, és nem mellesleg az sem világos, ki fizeti majd a kurzust. Elterjedt ugyanis, hogy az igazgató által kijelölt felsős pedagógusoknak maguknak kell állniuk taníttatásuk költségeit.
– A megfelelő továbbképzések hivatalosan akkreditált – természetesen „külsős”, de jellemzően felsőoktatásban folyó – tanfolyamok, melyek hosszú évek óta szép számmal működnek, így jelenleg is sok száz képzett kolléga egészíti ki a szakos tanárok és a tanítók népes táborát – áll Gloviczki Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár írásos válaszában.
Ha valaki most kezdené meg a továbbképzést – amire az igazgató természetesen senkit nem „kötelezhet” –, szerinte ennek finanszírozása az eddigi rendnek megfelelően legalább nyolcvan százalékban központi forrásból történhet.
De hogy ki állja a maradék húszat, arra nem tér ki a helyettes államtitkár. Ahogyan a lap arra sem kapott választ, mikor indul a képzés, hány tanár jelentkezett addig rá, és hogyan mérik fel a szükségleteket.
Bár Glovoczki Zoltán feltételes módban fogalmazott, de a portál szerint, ha jól értik a szavait, a pedagógusokat – nyolcvan százalékos költségtérítéssel – befizetik egy erkölcstanoktatásra akkreditált OKJ-s tanfolyamra, amelynek elvégzése után nyomban szakavatottan készíthetik fel a diákokat a helyes életvitelre.
A köznevelési törvény szerint ugyanis az oktathat erkölcstant az általános iskola ötödik-nyolcadik évfolyamán, aki a tanári végzettsége és szakképzettsége mellett „legalább hatvan órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az erkölcstan oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket”. A rátermettebbek azonnal ki is használták a piaci rést.
Az interneten böngészve könnyen számos tanfolyamot lehet találni. Az egyik ilyet szervező intézmény ajánlata szerint a „60 órás képzés keretein belül a képzés olyan módszertani apparátust kínál, amelyeket a résztvevők közvetlenül tudnak adaptálni saját oktatási környezetükhöz. Megtudhatják, hogyan lehet a NAT és a kerettanterv tartalmi előírásainak megfelelően reflektálni korunk etikai problémáira. A kurzus nagy hangsúlyt helyez a módszertani eszközök bemutatására, Megkülönbözteti a saját élményekre építő módszereket – Drámapedagógia és játék-, ahol a spontán problémamegoldást követi a fogalmi-elméleti reflexió, valamint a problémamegoldó gondolkodást segítő módszereket: mint a szövegértés, szövegértelmezés, kooperatív pár és csoportmunka, történet-, film- és esetelemzés, projektfeladatok, kérdezőközösség, beszélgetőkör, disputa”.
Utánanéztünk: a társaság honlapján valóban szó szerint ez a szöveg jelent meg – ami kétségkívül arra utal, hogy ott elemi nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat is igen nagyvonalúan kezelnek.
Mindezt hatvanezer forintért kínálják, de a 168 óra szerint arról szó sincs, hogy ennek nyolcvan százaléka elszámolható lenne. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a már elkészült kerettanterv szerint az erkölcstant heti egy órában kell majd tanítani.
„A tantárgyfelosztások nyár elejéig készülnek el, az esetleges problémákat a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak kell látnia és kezelnie. Nem érkezett olyan megkeresés, hogy bárhol probléma lenne várható” – idézte mindezzel kapcsolatban a portál a köznevelésért felelős államtitkár-helyettes.