Bajnai Gordon és Mesterházy Attila legutóbbi, pénteki tárgyalása után csökkenni látszanak az esélyei annak, hogy a szocialisták és az Együtt-PM közös miniszterelnök-jelöltet állítsanak a jövő évi parlamenti választásokra. A júniusban indult ellenzéki egyeztetés-sorozat eredeti ütemterve alapján augusztus végéig meg kellene állapodniuk a lista- és a jelöltállításról, ez azonban a pénteki meccsel legalábbis elhúzódhat. Bajnai ugyanis pénteken egy új javaslatcsomaggal állt elő, hogy "kimozdítsa a holtpontról" az egyeztetéseket. Eddig ugyanis nem tudtak dűlőre jutniuk arról, melyikük legyen a közös kormányfőjelölt, illetve - ha lesz közös lista - a listavezető. Ez a vita ráadásul rányomta a bélyegét az egyéni választókörzetek felosztásáról szóló - és megállapodás közelébe jutott - tárgyalásokra.

Mesterházy Attila és Bajnai Gordon

Ezt a helyzetet igyekezett Bajnai Gordon feloldani az előválasztásra, illetve az egyéni körzetek és a kormányfőjelölt kérdésének szétválasztására vonatkozó felvetésével. Javaslatának lényege, hogy bízzák a közvéleményre, melyikük legyen a miniszterelnök-jelölt: amerikai mintára, egy többhetes előválasztási kampányt tartanának fórumokkal, televíziós vitával, majd közvélemény-kutatások eredménye alapján hirdetnének győztest. Javaslata alapján az egyéni választókörzeteket és a listás helyeket is kétharmad-egyharmad arányban osztanák fel.

Mesterházy Attila szerint az egyeztetés nélkül beadott csomaggal Bajnai kényszerhelyzet elé állította, úgyhogy ezzel szerinte véget is ért a tárgyalások korszaka, mostantól a versengés forgatókönyve érvényesül. Ennek jegyében be is jelentette, hogy ők is előválasztásokat szeretnének, de közvetlen választással, nem pedig közvélemény-kutatók méréseivel, és nem csak a kormányfőjelöltet, hanem mind a 106 egyéni jelöltet is így választanák ki. Ezt a megoldást viszont Bajnaiék kivitelezhetetlennek nevezték, túl drágának és időigényesnek tartják, ráadásul csorbulna mindkét ellenzéki erő megítélése.

Szombaton Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke azt nyilatkozta, az egyéni választókerületek szintjén olyan közel voltak a megállapodáshoz a szocialistákkal, hogy ebben a kérdésben kötelezőnek tartja a megegyezést. Ezek után tehát kérdés, van-e még esélye az ellenzéki erők megegyezésének, közös kormányfőjelölt, lista és közös képviselőjelöltek állításának.

Magyar Kornélia: Kockázatos húzás

Meggondolatlannak és kockázatosnak nevezte Bajnai Gordon pénteki javaslatát Magyar Kornélia; a Magyar Progresszív Intézet vezetője lapunknak azt nyilatkozta, az előválasztás ötletével az Együtt-PM vezetője inkább a kezdeményezést próbálta átvenni Mesterházy Attilától, nem arról van szó tehát, hogy ezzel fel akarta volna rúgni az egyeztetéseket.

Magyar Kornélia magát az előválasztás elképzelését támogatandónak tartja, de ez szerinte hosszabb előkészítést igényelne (Bajnai még szeptemberben lefolytatná a miniszterelnök-jelölti kampányt), az ellenzéki tábor mozgósítására pedig a közvélemény-kutatás nem alkalmas.

Az egyéni és a listás helyek kétharmad-egyharmad arányú felosztását viszont Magyar Kornélia a közvélemény-kutatási adatok alapján reálisnak tartja. A Bajnai-Mesterházy megállapodás lehetősége az elemző szerint még nem veszett el, ebben ugyanis mindkét fél érdekelt, többek között a külön indulásban rejlő kockázatok miatt. Az együttműködés hangoztatása után az Együtt-PM szövetség nehezen érvelhetne már a külön listán indulás mellett, az egyéni körzetekben pedig mindkét félnek végzetes lehet, ha egymás ellenében indítanának jelölteket.

Török Gábor: A vesztes mindent visz

Török Gábor politológus szerint sem Bajnai Gordon, sem Mesterházy Attila nem lesz az egységes baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, mert úgy néz ki, nem lesz közös jelölt. "Ezt az előválasztást egyik jelölt sem nyerte meg, azaz - a politikában nincs döntetlen - mindkét jelölt elveszítette" írta blogbejegyzésében. Bajnai és Mesterházy előválasztási javaslatait Török Gábor önmagukban érdektelennek tartja, mert már nem a megegyezés szándéka fogalmazta meg őket, egyik fél sem gondolja igazán komolyan, hogy lenne esély a megvalósulásukra, hanem sokkal inkább a tárgyalási helyzetből való kimenekülés, a felelősség árhárítása motiválta a feleket.

Az előválasztás amúgy szerinte lehetett volna a balodali ellenzék komoly erőforrása, amelynek végén a győztes egy jelentős siker után nézhetett volna szembe a hivatalban lévő kormányfővel. "Ehhez képest most két olyan ember indul majd harcba, akik egyaránt komoly kudarcon lesznek túl, hiszen egymást sem bírták le- vagy meggyőzni".

A politológus lát még esélyt arra, hogy a 106 választókerületben közös egyéni jelölteket állítson a baloldal, ellenkező esetben a Fidesz akár négyötödös többséget is szerezhet. Ugyanakkor nem kérdés, teszi hozzá, hogy ilyen előzmények után a választásokig hátralévő időben Bajnainak és Mesterházynak is rettenetesen nehéz lesz a siker reményét keltenie.

Valamilyen fordulat persze nem zárható ki, hiszen nem tudhatjuk, hogy miképpen reagálnak a felek a feltehetően most majd jelentősen felerősödő „egyezzetek meg, különben...” típusú nyomásra. Ha azonban marad az, amit eddig és különösen ma láttunk, akkor mindkét párt és különösen mindkét vezető elkezdhet felkészülni arra, hogy mivel válaszol majd azokra a felvetésekre, amelyek a Fidesz esetleges újabb győzelme kapcsán a személyes felelősségüket firtatják. Ha így lesz, azt Török szerint politikai értelemben egyikük sem élheti túl.

Lánczi Tamás: Kinél marad a Fekete Péter?

Az összefogás valószínűleg meghiúsult, és nyílt rivalizálás kezdődött az Együtt-PM és az MSZP között, ez annak eldöntéséről szól, ki a felelős az egy éve tartó tárgyalások kudarcáért - nyilatkozta az MTI-nek Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője. "Kérdés, kinél marad a Fekete Péter".

Az elemző politikai nonszensznek minősítette Bajnai javaslatát, amellyel szerinte a volt kormányfő célja az volt, hogy Mesterházy szakítsa meg a tárgyalásokat. Az MSZP elnöke ezzel szemben visszadobta a labdát, és mindez sokáig folytatódhat. Az együttműködés kudarcának okát Lánczi a felek eltérő stratégiájában látja, valamint abban, hogy Bajnai Gordon túl nagy árat kért a szövetségért. Szerinte a volt kormányfő eredeti célja az volt, hogy "kívülről elfoglalja az MSZP-t", ám ehhez nem tudott elég népszerűvé válni és megfelelő számú támogatót felmutatni, így a "jól taktikázó" Mesterházy Attila "ki tudott térni az ütései" elől.

A szocialisták vezetője ezzel szemben azzal számolt, hogy pártja a már megszerzett pozícióinak feladása nélkül "bekebelezi" Bajnai Gordon szervezetét, és maga dönthet az egyéni körzetekről, valamint a listaállításról - fűzte hozzá. A Századvég elemzője szerint az MSZP-nek nem lehet érdeke a megállapodás, ha az azzal a veszéllyel jár, hogy a "hátukon" bejuttatnak olyan politikusokat, akik később önálló frakciót alakítanak velük szemben.

Úgy véli, az elmúlt hónapokban kiderült, hogy Bajnai Gordon nem tud új szavazókat megszólítani, így mindkét erő ugyanazoknak a szavazataiért küzd. "A torta nem lett nagyobb, csak a szeletek lettek egyre kisebbek" - mondta, hozzátéve, hogy az egyéni választókerületekben még születhet olyan megállapodás, hogy a baloldal nem indít egymás ellen jelölteket. Lánczi Tamás a baloldal többi pártjáról szólva azt mondta, a velük történő szövetség nem jelentene túl súlyos árat az MSZP-nek, így elképzelhető, hogy Fodor Gábor vagy Schmuck Andor szervezete kap néhány befutó helyet. 

Csizmadia Ervin: Áttörés Bajnai javaslata

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója áttörésnek nevezte Bajnai Gordon előválasztási javaslatát a balliberális oldal belső küzdelmében. A Méltányosság ugyanis számos alkalommal szorgalmazta, hogy a baloldalon amerikai stílusú választási kampánnyal és tévévitában döntsék el a miniszterelnök-jelölti alkalmasság kérdését.

Ezt azért tartja szükségesnek a politológus, mert a balliberális térfélen belüli nyilvános vitafolyam "egy mindeddig sajnálatosan hiányzó kreatív erőforrássá válhat". Csizmadia azzal érvel, hogy tavaly október óta, amikortól úgymond felgyorsult az ellenzék belső megszerveződése, lényegében alig jutottak előbbre. "Sokan emiatt már temetik is az ellenzéket, s meglehet, van is ebben valami… ha ez így marad".

A Fidesz legyőzéséhez a politológus szerint az ellenzéknek egyszerűen újra kell tanulnia a szerepét és a belső viszonylatait. "A régi metódusok fabatkát sem érnek. Ebben a helyzetben rejlik azonban egy nagy kihívás is, amelyre válaszul az ellenzék két mérvadó pártja újradefiniálhatná magát, s a bal-liberális alternatívát, az eddigitől eltérő módon, ha tetszik, érzelmileg is átélhetően mutathatná be - írta az elemző.

Kiszelly Zoltán: Útelágazás

Nemcsak Bajnai Gordon, hanem Mesterházy Attila MSZP-elnök is útelágazáshoz érkezett - nyilatkozta Kiszelly Zoltán politológus a gondola.hu-nak. A jövő évi választások ugyanis akár pályája csúcsára is repíthetik a fiatal politikust, míg egy sikertelen megmérettetés pártelnöki bukását jelentheti – állítja Kiszelly Zoltán politológus, akit Mesterházy kilátásairól kérdezett a lap.

„Mesterházy Attila A verziója az, hogy ő lesz a szövetség listavezetője – bár még nem tudjuk, hogy lesz-e közös lista –, és egy sikeres kampány és választás után ő lehet a miniszterelnök” – mondta Kiszelly Zoltán. Abban az esetben lenne stabil a pozíciója, ha az MSZP egyedül megszerezné az ötvenszázalékos támogatottságot. Ha viszont ezt a szerepet Bajnai Gordon tölti majd be, Mesterházy rögtön a B verzióval kénytelen számolni, mégpedig azzal, hogy az MSZP frakcióvezetőjeként fog tevékenykedni. Ez nem lenne új szerep számára, hiszen 2009-től 2010-ig ugyanígy dolgozott együtt az akkori miniszterelnökkel, Bajnaival.

A politológus elmondta, ebben az esetben Mesterházy erős pozíciót foglalna el, építkezhetne a 2018-as választásokra, sőt a zsarolási pozícióját is ki tudná használni a miniszterelnökkel és a kormánnyal szemben. Amennyiben az MSZP–Együtt-PM szövetségen belül mandátumarányosan nagy többségbe kerülne, rajta múlhatna a kormányfő jövője. A harmadik forgatókönyv szerint Bajnai és Mesterházy sem lenne kormányfőjelölt, hanem „külsős” indulót állítanak. Ezzel tulajdonképpen mindketten beismernék, már 2018-ra készülődnek. Viszont ha ez a „Mister X” megnyerné a választásokat, de nem lenne erős politikai karakter, hasonlóan például Medgyessy Péterhez, Mesterházy könnyen meg tudná buktatni.

Unger Anna: Ez nem választás

„A közvélemény-kutatás egy felmérés, nem választás. Hiba lenne előválasztásnak nevezni a népszerűségi mutatókat” – mondta a hvg.hu-nak Unger Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Szerinte egy nagy mintán végzett közvélemény-kutatást lehet ugyan reprezentatívnak nevezni, de azt nem lehet mondani, hogy ez is lesz a tényleges választások végeredménye. A politológus szerint 1500-2000 ember véleményét nem lehet kivetíteni több millió választóra; a megkérdezettek közül sokan nem válaszolnak, ráadásul a még mindig nagy tömegű bizonytalan szavazó motivációiról, Bajnairól vagy Mesterházyról alkotott véleményéről is keveset tudni. Unger Anna szerint az is kérdéses, hogy melyik közvélemény-kutató mérését vennék figyelembe, vagy átlagolnák-e az 5 legnagyobb cég eredményét. Az utóbbi szerinte azért is problematikus, mert rendszerint eltérő módszerekkel mérnek, és maguk a politikusok sem bíznak már a közvélemény-kutató cégekben.