Bár hivatalosan nem szerepelt napirenden, a Sorsok Háza ügye is szóba került a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén, amit Lázár János kancelláriaminiszter hívott össze. Lázár még a tanácskozást megelőzően azt mondta egy háttérbeszélgetésen, reméli, a következő ülésen már egy, a jelenleginél megalapozottabb Sorsok Háza–koncepciót tesz le az asztalra a Schmidt Mária nevével fémjelzett közalapítvány.

A zsidó szervezetek véleménye megoszlik, legyen-e új holokauszt-emlékmű a fővárosban Bruzák Noémi / MTI

A témafelelős miniszter elképzelhetetlennek nevezte, hogy a Sorsok Háza úgy valósuljon meg, hogy folyamatos botránysorozat kísérje, mert azt az Orbán-kormány nem tudná felvállani. Ezért akár arra is készek, hogy évekig tartó egyeztetések legyenek a zsidó szervezetekkel való teljes konszenzus érdekében. Schmidt Mária nyilatkozatai kapcsán Lázár azt mondta, a Sorsok Házáról szóló vita „nem két ember véleménykülönbségéről szól".

Lázár János a Jad Vasem Intézet és az amerikai zsidó szervezetek véleményét is kikérte, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiától is kért írásos véleményt. Szerdán délután kapta kézhez az MTA véleményét, ez „lesújtó" bírálatokat tartalmaz, és súlyos szakmai kifogásokat fogalmaz meg – mondta a miniszter. Más forrásból úgy értesültünk, hogy az MTA hatoldalas értékelésében az áll: a Schmidt Mária nevével fémjelzett közalapítvány által készített koncepcióban foglaltak nem alkalmasak a kívánt célok elérésére.

A kormány kész mindent megtenni, hogy konszolidálja kapcsolatát a zsidó szervezetekkel. A Mazsike (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) javaslatát egy központi holokauszt-emlékmű kialakítására anyagilag is támogatná. Más források azt mondták lapunknak, azért is látná jónak a kormány egy új holokauszt-emlékmű felállítását, mert ezzel „ellensúlyozná", feledtetné a Szabadság téri sasos-arkangyalos szobor körüli botrányokat.

A zsidó szervezetek véleménye megoszlik ebben az ügyben.
Múlt hét pénteken délután érkezett meg a kerekasztal ülésére szóló meghívó, a korábbiaktól eltérően ezúttal nem volt idő arra, hogy a zsidó szervezetek előzetesen egyeztessenek egymással – Heisler András, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke ezzel magyarázza, hogy az ülésen vita alakult ki arról, szükség van-e új köztéri holokauszt-emlékműre Budapesten.

A téma a Mazsike elnökének személyes javaslatára került a napirendi pontok közé: az indítvány szerint az emlékművet 2019-ben, a holokauszt hetvenötödik évfordulója alkalmából állítanák fel. Az ülésen többek között Heisler is emlékeztetett rá, hogy a fővárosban már van köztéri holokauszt-emlékmű (Duna-parti cipők). A kerekasztalon résztvevők közül sokan úgy látják, inkább más kérdésekre, például közösség-fejlesztésre, oktatásra és képzésre kellene fókuszálni.

A Sorsok Háza ügyében a kormány térfelén pattog a labda – hangsúlyozta Heisler András. A zsidó szervezetek egyik képviselője felvetette, szabjanak határidőt arra, hogy meddig kell kialakítani a kormány által is elvárt konszenzust, többen azonban ellenezték az ötletet, mondván, egy ilyen intézmény koncepciójának a kialakítása akár hosszú évekig is elhúzódhat. A Sorsok Háza rövidesen elkészül. Annak érdekében, hogy ne álljon üresen az épület, felmerült: kezdődjenek el az oktatási projektek, és nyíljon meg egy ideiglenes kiállítás. Döntés erről nem született – mondta a Mazsihisz elnöke.

A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Schmidt Mária a Mandinernek azt állította, hogy elkészítették a központ végleges koncepcióját, arról hónapokon keresztül egyeztettek: a koncepció „kiállt minden próbát, mindenkinek tetszett, aki megismerte. A Mazsihisz kétszer is látta (...), Heisler András még azt is közölte, hogy jó a koncepció".

Heisler elmondása szerint ez nem fedi a valóságot. Látványterveket és építészeti terveket valóban láttak, de a kiállítás írásos koncepcióját Schmidt Mária nem mutatta meg a Mazsihisz képviselőinek, és – Heisler úgy tudja – más zsidó szervezeteknek sem.