Lehallgatható pályázatbírálókat keres az Orbán-kormány
A változásokról szóló jogszabálytervezetet már a parlamentnek is benyújtották. A politikus azt mondta: mindezzel nullára akarják csökkenteni az olyan, valójában nem létező cégek befolyását a piacon, amelyek azt hirdetik, hogy „segítik” a brüsszeli pénzek megszerzését. Mint mondta: a folyamat kettős az új rendszerben, a pályáztató arra szerződik, hogy tisztességes és nagy tudású, az állam pedig garanciát vállal a forrásért jelentkezőnél a pályáztató szakértők személyére.
A politikus beszélt arról is, nem tartja problémának, hogy még nem kezdődött el az új uniós költségvetési ciklusban a források lehívása Magyarországon, úgy vélte, mivel évek óta stabil a magyar büdzsé, adott a pénzügyi mozgástér a források előfinanszírozásához.
Az interjúból kiderül az is, hogy Magyarországnak hat ügyben van tíz vitája az Európai Bizottsággal a 2007–2010-es kifizetéseiről.
Mint azt Csepreghy elmondta, három ügyben vitatják a bizottság igazát, ezek az ügyek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek. Az úgynevezett aszfaltügyben bíróságon kívüli rendezésben állapodott meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa. Lehet olyan ügy, amelyben korrekcióra számíthat Magyarország. A vita várhatóan 2017 májusában záródik le, amikor befejeződik a teljes időszakra szóló elszámolás.
A parlamenti államtitkár hozzátette: ha a vitás ügyek miatt esetleg szükség lenne „büntetés” fizetésére, arra van 600 milliárd forintnyi számlaállomány. Ebből tud a kormány a vitás ügyek rendezéshez számlát benyújtani. „Ha az Európai Bizottság pénzt próbál meg visszatartani, akkor benyújtunk olyan számlákat, amelyek más projektekből származnak. A visszatartást úgy tehetik meg, ha konkrétan megjelölik a szabálytalanságok helyét a fejlesztésekben, ilyenkor a kormány visszaköveteli azoktól, akik elkövették a szabálytalanságot. Tehát közpénz semmiképpen nem kerül veszélybe” – zárta az interjút az államtitkár.