Hol nyerhet viszonylag nagy valószínűséggel az áprilisi parlamenti választáson az ellenzéki Összefogás jelöltje, s hol szinte biztos a bukás? – erre a kérdésre kereste a választ a Republikon Intézet, és az ellenzék esélyeinek megfelelően rendezte sorba a 106 egyéni választókerületet. Az erősorrend meghatározásánál a 2002-es, 2006-os és 2010-es választáson a pártlistákra leadott szavazatokból indultak ki.

A mandátumok várható megoszlását illetően nem bocsátkoztak jóslásokba, az elemzésből inkább csak annyi derül ki, hogy mely körzetekben lehetnek szinte biztos befutók a balliberális jelöltek, illetve hol indulnak akkora hendikeppel, hogy a jelenleginél jóval kiegyenlítettebb erőviszonyok mellett sem győzhetnek.

Az intézet szerint a fővárosi 7. választókerületben – tehát a XIII. kerületben – az MSZP-s Hiszékeny Dezsőre legalább negyven százalékkal többen voksolnak majd, mint az Összefogás közös listájára. A fideszes jelölt esetében viszont a listás eredményhez képest 32 százalékos mínusszal számolnak, ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben az ellenzék közösen 35 százalékot, míg a Fidesz ötven százalékot ér el, Hiszékeny akkor is fölényesen nyer.

Ugyanilyen módszert követve a Republicon úgy számol, hogy az Összefogás egyértelmű veresége esetén is 17 egyéni körzetben megszerezheti a mandátumot. Így a sorban következő IV., XXI. és X. kerületben is, tehát a szocialista Kiss Péter, Szabó Szabolcs, az Együtt-PM, illetve Burány Sándor, az MSZP jelöltje már hátra is dőlhet, miként a XV. és XX. kerületi kollegájuk is.

A hetedik helyen következik az első vidéki település, majd ismét három fővárosi kerület jön. A nagy valószínűséggel megnyerhető 17 választókerületek között egyébként 11 budapesti és hat vidéki van: Tatabánya, Dunaújváros, Szeged és Pécs, illetve Miskolc két körzete. Az első tízben az MSZP-nek kilenc jelöltje van, és csak az Együtt-PM kapott egy helyet az „élcsapatban”.

Az elemzésből kitűnik: ha a két oldal közötti erőviszonyok alapvetően megváltoznának, és az Összefogás listáját a választásra jogosultak 47, míg a Fideszét csak 38 százaléka támogatná, több mint harminc egyéni körzetben akkor is a jelenlegi kormányoldal győzne.

A pártok megállapodása nyomán felállított közös országos lista visszafogott, 35 százalékos támogatottság mellett is 35 biztos mandátumot biztosítana az indulóknak – állítja az intézet. De az MSZP listáján több olyan politikus is szerepel, aki egyéni körzetben is elindul, az ő győzelmükkel a listán hátrébb szereplők is mandátumhoz juthatnak – azaz a magasabb sorszámú pozíciók is parlamenti helyet érhetnek.

A szimuláció szerint a 35 százalékos közös listás eredménnyel az MSZP öt, országos listán is jó pozícióban szereplő politikusa egyéni választókerületből szerezhet mandátumot (Hiller István, Lukács Zoltán, Simon Gábor, Varga László, Tóth Bertalan) így a listáról megszerezhető képviselői helyek lejjebb „csúsznak” – a 35. helyett a 40. helyen álló politikus is befutónak számít.

Még jobb szerepléssel a „csúszó” helyek száma tovább nőhet. Ha negyvenszázalékos listás eredményt érnének el, már kilenc, a listán befutó jelölt nyerne egyéniben, és így a 47. hely is mandátumot érne, míg 45 százalék esetén az 55. jelölt is bekerülne a parlamentbe, és ez már akár abszolút többséget jelenthetne a Házban.

Az elfogadás előtt álló új házszabály szerint minimum öt képviselővel kell rendelkeznie egy pártnak ahhoz, hogy önálló frakciót alakíthasson. Erre a ma ismert számok alapján a DK-nak és az Együtt-PM-nek minden esélye megvan – állítja a Republicon.

A közös listán biztos mandátumszerzéssel kecsegtető helyek közül a megállapodás során Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon pártja is négy-négy pozíciót szerzett: az Együtt-PM negyedik listás helye a harminchatodik, a DK-é harminckilencedik – a korábbi helyeken lévő nyertes egyéni jelöltek okán mindkettő befutó helynek számít még rosszabb szereplés esetén is.

Ezeken felül mindkét párt kapott nagy valószínűséggel nyerhető egyéni körzeteket is. Az Együtt-PM körzetei közül a csepeli a harmadik, a miskolci 1. számú a tizenhetedik a listán, így az itteni indulók – Szabó Szabolcs és Nagy Korsa Judit – mandátumszerzése valószínűnek látszik. A DK befutó körzete a hetedik kerületi, ami a listán a tizenharmadik körzet. 

Ma minden közvélemény-kutatást a Fidesz vezet, s az ellenzéki összefogás számára a különbség ledolgozása nehéz, de nem lehetetlen feladat – olvasható az elemzésben. Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a Fidesz és az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok közötti távolság a biztos szavazók körében 11 százalékpont – ami jelentős, de az intézet szerint nem ledolgozhatatlan hátrány.