Legfelsőbb Bíróság: nyilatkozatháború után fejetlenség
„Nem a régi struktúrát, hanem nyugat-európai modellt szeretném bevezetni, azt a modellt, amelyben a bíróságok munkája a szakmai figyelem középpontjában áll, amelyben a bírák teljesítményét folyamatosan értékelik és csak a valós teljesítmény alapozza meg a karrier útját. Továbbá nyíltan szembenézünk a szakmai hibákkal, levonva annak következményeit” – tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettesének MTI-hez eljuttatott nyilatkozata.
Kaposvári Bertalan – aki hétfőn tölti utolsó napját hivatalában, miután 70. életévének betöltésével április 1-jén nyugdíjba megy – Kónya István LB-kollégiumvezetőnek a pénteki Népszabadságban megjelent bírálatára válaszolt.
Kónya nyílt levelében arról írt: megnyugodott, mert véget ért „egy háromnegyed éves korszak, amelyben a Legfelsőbb Bíróság vezetését nem a bírói kollegialitás és a törvények értelmezésén alapuló szakmai párbeszéd, hanem ténylegesen máig nem tisztázható szándékokon alapuló tévútra vezető, az alkotmánnyal ellentétes megoldások és azokhoz társuló félreértelmezett hatalmi modor (olykor kifejezett arrogancia) jellemzett”.
Az elnökhelyettes távozásával a nyilatkozatháború bizonyára lezárul, ám az LB életében sajátos korszak kezdődik: a legfelsőbb bírói fórumnak mostantól nincs sem elnöke, sem elnökhelyettese. A szervezeti és működési szabályzat alapján az ügyeket Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője viszi tovább.
Az ügyvivő „elnök” legitimitását azonban szakmai körökben máris vitatják. Ennek oka, hogy bírák kinevezésére és felmentésére, illetve nagyobb összegű kifizetések jóváhagyására a bírósági szervezeti törvény szerint kizárólag a parlamentben megválasztott elnök – távollétében az államfő által kinevezett helyettese - jogosult.
Ezzel kapcsolatban az LB-n a köztársasági elnök felelősségét is feszegetik, hiszen tavaly nyár óta nem tudott olyan jelöltet állítani, akit az országgyűlés elfogadott volna. Megtagadta ugyanakkor az elnökhelyettes kinevezését, mert álláspontja szerint Kaposvári – aki maga is helyettes volt – nem jogosult erre a posztra személyi javaslatot tenni.
Az LB-n kialakult helyzetet egyébként – a személyeskedéstől sem mentes „üzengetések” mellett – jellemzi, hogy Kaposvári a három pályázó közül olyan személyt javasolt helyettesnek, aki ellen a bírák aláírásgyűjtésbe kezdtek. Emellett teljes ülésen is tiltakozni kívántak, s bár az elnökhelyettes összehívta a bírákat, ám azt már nem tette lehetővé, hogy a pályázatokról véleményt mondhassanak.
A helyzet kulcsa az államfő kezében van, ám kérdéses, hogy mikor áll elő újabb elnökjelölttel, s az megkapja-e majd a képviselők kétharmadának igen szavazatát. Egyébként az ellenzék úgy véli, hogy most nem is kell siettetni a dolgot. Vagyis: várják meg a választást, és utána döntsenek erről. Ám addig akár egy év is eltelhet, miközben az LB-n már most elég nagy a káosz.
