Aligha normális. Legalábbis az elmúlt években számos hatóság és bíróság jogerős döntése arról szólt, hogy a tihanyi Kiserdőtelepi utca egyik telkén három éve engedély nélkül felhúzott faszerkezetű juhhodályt el kell bontani. Az ügyben eljáró balatonfüredi jegyzőnek a bontást elrendelő határozatában például az áll: „a szomszédos ingatlanok tulajdonosai­nak életvitelét folyamatosan zavaró állattartás nemcsak higiéniás szempontból nemkívánatos közvetlenül a lakóövezet szomszédságában, hanem a tárgyi építmények is méltatlanok a Tihanyi-félszigethez, a nemzeti park területéhez, ezért megtartásuk semmivel sem indokolható.”

Gács Gábor juhtenyésztő azonban nem hajlandó lebontani az általa épített juhakolt.

– Én a birkatartásból élek, keményen dolgozom, hogy eltartsam a családomat. A következő téli ellésnél is szükségem lesz a hodályra – mondja.

A hosszú éveken át üresen álló 1,7 hektáros külterületi ingatlanon 2008 végén húzták fel a juhhodályt, ahol kezdetben ötven birkát tartottak.

– Hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy a szomszédok szóvá tették volna, hogy valami gondjuk lenne a birkákkal. Aztán váratlanul feljelentettek. Nem értem, hogy mi történt – mondja Gács Gábor.

– Pedig mi az első pillanattól kezdve jeleztük a vállalkozónak, hogy nem fogadjuk el a kialakult helyzetet – mondja Uszkiewicz Annamária. – Először is kerítés híján a birkák folyamatosan a mi telkeinken legeltek, össze­piszkítva az udvarokat. Nem sokkal később disznók is megjelentek a szomszédban, és persze azok is átjártak hozzánk.

– Mivel a juhtenyésztő vállalkozó nem Tihanyban lakik, így őt nyilván nem zavarja a bűz, a rengeteg légy, a bogarak, a kullancsok meg a hajnali bégetés – teszi hozzá a szintén közel lakó Filotás Tünde.

A környékbeli lakók 2009-ben birtokvédelmi eljárást indítottak az ingatlanaikon legelő birkanyáj miatt. A balatonfüredi jegyző helyt adott a birtokvédelemnek, és kötelezte a vállalkozót, hogy a birkáit tartsa távol a szomszédos telkektől.

– Semmit sem ért ez a határozat, a juhok meg a disznók továbbra is átjártak a területünkre, sokszor a munkából hazatérve ott találtam az állatokat a teraszunkon – mondja Uszkie­wicz Annamária. – Fényképeket készítettem, és bevittem a jegyzőhöz.

Gács Gábor szerint az ellenfelei szándékosan kreáltak ellene „hamis bizonyítékokat”.

– Külön figyeltem rá, hogy minden este gondosan bezárjam az állatokat, mégis, számtalanszor előfordult, hogy ismeretlenek éjszaka kiengedték a juhokat a hodályból. Leginkább azokra gyanakszom, akik aztán fotókat csináltak az elkóborló állatokról – mondja a juhtenyésztő.

Uszkiewicz Annamária felháborítónak tartja ezt a gyanúsítást, mint mondja, soha a közelébe sem ment a juhakolnak.

A birtokvédelmi határozat be nem tartása miatt egyébként a füredi jegyző 30 ezer forintos bírsággal sújtotta Gács Gábort. A helyzet annyiban változott, hogy a birkák az év nagyobb részében már nem tartózkodtak a juhhodályban, a tulajdonos főként nyíráskor és elléskor hozta be az állatokat a távoli legelőkről.

Filotás Tünde szerint a probléma csak akkor oldható meg, ha eltűnik a föld színéről az engedély nélkül emelt juhhodály. Azt Gács Gábor sem vitatja, hogy nem volt engedélye az építkezéshez, ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a tihanyi képviselő-testület utólag hozzájárult az építmény fennmaradásához.

– Ez nem igaz – szögezi le Tósoki Imre, Tihany polgármestere. – Az önkormányzat 2009-ben egy határozatával valóban elvi támogatást adott ahhoz, hogy a juhhodály ideiglenesen fennmaradhasson, amíg a vállalkozó végleges megoldást nem talál az ötven birkája elhelyezésére. Az ülésen azonban a jegyző felhívta a képviselők figyelmét, hogy egy ilyen döntés nem helyettesítheti vagy írhatja felül az építéshatósági eljárást.

– És ezt nekem honnan kellene tudnom? – érvel Gács Gábor. – Én úgy tekintettem az önkormányzati határozatra, mint a juhhodály fennmaradási engedélyére.

Tósoki Imrétől megtudtuk, hogy 2010-ben a képviselők visszavonták az egy évvel korábban meghozott határozatukat.

– Sok lakossági panasz érkezett, aztán kiderült az is, hogy nem ideiglenes elhelyezésről van szó, hanem a vállalkozó hosszú távon akarja használni a juhhodályt, ahol ráadásul nem ötven, hanem kétszáz birkát tartott – mondja a polgármester.

Időközben a szomszédok bejelentése alapján építéshatósági vizsgálat indult az ügyben, amit jogerősen tavaly ősszel zárt le a Veszprém Megyei Bíróság azzal, hogy kötelezte Gács Gábort a juhhodály lebontására. Az indoklás szerint a tihanyi helyi építési szabályzat az adott ingatlant úgynevezett véderdő övezetbe sorolta, amelyen semmilyen épület sem helyezhető el. Így aztán utólag fennmaradási engedély sem adható ki rá, mindenképpen el kell bontani.

– Lassan egy év telik el a bírósági döntés óta, és a hodály még mindig áll. A füredi jegyző már többször megbírságolta, és a bontás végrehajtására kötelezte a vállalkozót, mégse történt semmi. Hogy lehet ez? – értetlenkedik Filotás Tünde.

Mivel Gács Gábor kérdésünkre közölte, hogy semmilyen bírság vagy határozat hatására sem fogja önként lebontani az építményt, így feltehetőleg az eljárás végén a hatóság elrendeli majd a kényszerbontást, amelynek költségeit utólag megpróbálják behajtani a vállalkozón. Gács közölte: kényszerhelyzetben van, nem tudja máshol felépíteni az akolt, ezért utolsó leheletéig harcolni fog a juhhodályért. Hogy ez pontosan mit jelent, nem fejtette ki.