Ha a Fidesz-KDNP pártszövetségnek kétharmados többsége lesz a következő parlamentben, akkor egy, a kormánypárton belüli csoport – amelynek Orbán Viktor miniszterelnök is a tagja –, fölgyorsítaná a folyamatot, és már 2017. január 1-jétől minden cégnél az 1200, illetve állattenyésztő telep, és/vagy vetőmagtermelő ágazat esetén 1800 hektáros birtokmaximumot alkalmazna.

Lázár János a vásárhelyi közgyűlésen, időközi választásra készül a város

Három elmélet versenyez egymással – mondta Lázár. Az egyik már 2017-től alkalmazná a birtokmaximumot, a másik 5 év haladékot adna, a harmadik pedig hagyná, hogy leteljenek a jelenleg érvényben lévő haszonbérleti szerződések. (Az államtitkár nem fejtette ki, hogy azok a szerződések, amelyeket az első Orbán-kormány idején kötöttek, amikor 12 állami gazdaságot privatizáltak Fidesz-közeli vállalkozóknak, köztük például Nyerges Zsoltnak, a Fidesz gazdasági holdudvara jeles képviselőjének, 50 évre szóltak, és ezek azok, amelyek csak 36-38 év múlva telnének le.)

Lázár János szombaton a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által szervezett gazdafórumon beszélt a kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájáról. Lázár kijelentette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát úgy kell nézni, hogy a közeljövőben jó néhány feladatot átvesz a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a politikai képviseletet pedig átveszi a Magosztól.

„Az a célunk, hogy 5-10 év múlva, bármilyen kormány legyen is hatalmon, bármilyen többség is legyen a parlamentben, a Magyar Agrárgazdasági Kamara képes legyen arra, hogy a magyar gazdatársadalom érdekeit kompromisszumok nélkül tudja képviselni. Ehhez erőre van szükség. Ezt az erőt jogi eszközökkel oda fogjuk adni a Kamarának. Az Agrárkamara stratégiai szövetségesünk. Nem véletlenül került Győrfy Balázs a Fidesz országos listájának 13. helyére” - fogalmazott Lázár János.

Az államtitkár kifejtette: a földtörvényt nem gazdasági, hanem társadalompolitikai megfontolásokból hozták meg. Az volt a kormánypártok célja, hogy a magyar vidék legnagyobb problémáját – a falvakból való tömeges elvándorlást – megpróbálják kezelni azzal, hogy több ember élhessen meg a mezőgazdaságból. Lázár János szerint 7-800 ezer ember is élhetne a mezőgazdaságból, amelyből ma maximum 350 ezren élnek meg. Lázár szerint fontos, hogy a vidéken élők „a maguk urai lehessenek”, ne alkalmazottak. Ennek érdekében igyekeznek a birtokstruktúrában a nagybirtok és a családi gazdaság közötti 50-50 százalékos jelenlegi arányt 80-20 százalékos arányra eltolni a kisbirtok javára.

Lázár János elmondta: a föld alapú támogatások rendszerében érdemi változást nem terveznek. Bár az uniós agrártámogatás összege csökken, a forintban való kifizetések összege az árfolyamromlás miatt érdemben nemigen változik. A tényleges változás abban az ezermilliárdos csomagban lesz, amely a pályázható fejlesztési támogatásokat foglalja magában. Lázár igenis szeretné „kitakarítani” a támogatottak köréből mindazokat, akik kiviszik a pénzt az agrárgazdaságból. Mivel a pályáztatást az Agrárkamarára, vagyis a Fidesz stratégiai szövetségesére bízzák, garantálható, hogy a pályázati támogatások a nagyüzemektől a kisebb gazdaságokhoz kerülnek át.

Lázár szerint 500 hektár a nagyüzemi lét határa. Európai minták szerint a jelenlegi kormány sem akar ennél nagyobb birtokméretet támogatni. Az államtitkár azt mondta: sikertörténet a kárpótlás, amelynek eredményeként több mint 3 millió magyar ember mondhatta magát újra tulajdonosnak. A mostani kormánynak nem érdeke a földtulajdonosok számának csökkentése. Úgy ítélik meg, hogy a falusi emberek a kisebb-nagyobb földjükért kapott haszonbérből jól ki tudják egészíteni a fizetésüket vagy a nyugdíjukat, és nem érdek, hogy eladni kényszerüljenek a földjüket.

A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: hazai és brüsszeli támadás is készül a földtörvény ellen. A hazai támadás azon alapul, hogy a földtörvény szerint termőföldet csak földművesként nyilvántartott személyek vásárolhatnak. Ilyenek azonban maximum félmilliónyian lehetnek – vagyis a másik 9,5 millió magyar állampolgár a földtulajdon-szerzés tekintetében jogfosztottnak tekinthető. Lázár szerint ez a kifogás kivédhető – annál is könnyebben, mivel az Európai Uniónak nincs kifogása a 9,5 millió magyar állampolgár „jogfosztása” ellen.

Az Európai Unió két másik dolgot támad. Az egyik – és ebben Lázár szerint nagyon nagy harc lesz –, hogy gazdasági társaságok is vásárolhassanak földet. Ebben a kérdésben politikai észrevételek már vannak, jogi eljárás még nem indult. Brüsszel kifogásolja a helyi földbizottságok földtörvénybeli szabályozását is. Ha ugyanis a helyi bizottság elutasítja, hogy valaki földet vásároljon az adott település közigazgatási területén, az ellen a földtörvényben nincs jogorvoslati lehetőség. A kormány gondolkodik, hogy a települési önkormányzatokra, vagy egy újonnan létre hozandó megyei földbizottságra bízza a másodfokon való döntést. Lázár szerint bármelyik inkább, mint a bíróság, amely csak jogot, de nem igazságot szolgáltat.

A gazdafórumon több kérdező is választ kért arra, mi lesz az osztatlan közös tulajdonban lévő földek sorsa. Ma Magyarországon körülbelül 1 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban – ez a fogalom a Horn-kormány idejében keletkezett, amikor úgy fejezték be a kárpótlást, hogy a maradék földeket osztatlan közös tulajdonba helyezték. Erre azért volt szükség, mert sok nagyon apró földrészlet tulajdonosa nem akart fizetni azért, hogy kimérjék a földjét, amelynek a költsége esetleg több lehetett volna, mint a földrészlet értéke.

A kérdésre Lázár János azt felelte: a kormány évek óta keresi a választ arra, hogy mi az adófizetők érdeke. Az osztatlan közös tulajdonban lévő táblákon ugyanis az évek folyamán jelentős tulajdoni átrendeződés ment végbe. Valakik fölvásárolták mások földjét – de hogy kik, és mennyit, arra jelenleg nincsenek adatok. Ezért a kormány kijelölte Vas megyét, hogy kiderítse, milyen folyamatok mentek végbe az elmúlt években, és az osztatlan földtulajdon közpénzből való fölszámolásának kik lennének a nyertesei. Ha a családi gazdaságok, akkor a költségvetés viselheti ennek költségét Lázár szerint, de ha a nagyüzemi vezetők, akkor azok nyúljanak csak mélyen a zsebükbe.