Lázár bagatellizálná a brüsszeli botrány jelentőségét
A kormány megfontolja az Európai Bizottság észrevételeit - mondta Lázár János annak kapcsán egy sajtótájékoztatón, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt a bizottság és 3-4 olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter visszautasította, hogy a bizottság 700 milliárdos uniós támogatás felfüggezstéséről határozott volna, konzekvensen állította, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint. Ami pedig a pályázatok elbírálását illeti - a miniszter állítása szerint az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy az ország érdekét szolgáló objektív kritériumok alapján szülessenek a pályázati döntések. (Később a sajtótájékoztatón viszont a mintha a miniszter arra utalt volna, hogy az új rendszert csak a későbbi pályázatok esetén alkalmazzák. )
Arra a kérdésre, hogy az uniós bírálat nem a pályazati kiírásokra, hanem inkább a kifizetések gyakorlatára/rendszerére vonatkozott, a miniszter nem adott egyértelmű választ, de azt a sajtótájékoztatón a Népszabadság kérdésére elismerte, hogy a "pellengérre" állított projektek 2011-12-13-asok voltak (azaz nem az előző kormányok időszakához köthetőek - a Szerk.).
A kormány megfontolja a bizottsági véleményt, és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor - állítása szerint - pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható és a tartaléklistásoknak kiosztható vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani. Lázár János kiemelte, hogy a 8200 milliárdos, teljes "kasszán" belüli hibaarány 2 százalék alatti, ezzel Magyarország a közép-európai országok közül vezető helyen van a törvényesség és a szabályosság tekintetében.
A miniszter több kérdésre nem tudta a pontos választ, mint mondta, az EU-s ügyeket bonyolító Cseprgehy Nándor mögött "hadsereg van, velük és a brüsszeli bürokratákkal nehéz felvenni a versenyt". De azt ígérte, hogy a következő sajtótájékoztatón már pontos válaszokkal szolgál.
Lázár János (jobbra) csak apróbb megjegyzéseket lát a 'súlyos, rendszerszintű gyengeségek' helyett Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az EB illetékesének csütörtöki bejelentése alapján azonban jóval többről van szó, mint hogy a pályázatok elbírálásával kapcsolatban "3-4 megjegyzést" tettek volna Brüsszelben. Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője ugyanis azt közölte, hogy az Európai Bizottság tavaly szeptemberben 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" tárt fel a projektek kiválasztásánál.
"Miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság most áprilisban felfüggesztette a kifizetéseket" a program egészét tekintve - ismertette a részleteket Adamowicz. Hozzátette, hogy büntetésről nincs szó, mind a pénz folyósításának megszakítása, mind a kifizetések felfüggesztése része a szokásos eljárásnak, ha a bizottság szabálytalanságokat talál.
A megszakítás esetében arról van szó, hogy a bizottság konkrétan benyújtott fizetési kérelmek, számlák kifizetésére rendelkezésre álló időt szakítja meg, vagyis megállítja az órát, míg a szabálytalanságokat ki nem küszöbölik. A felfüggesztés esetén viszont már az adott programok, ebben az esetben a gazdaságfejlesztési operatív program 1., 2. és 3. prioritása alá tartozó időszaki kifizetések leállítását jelenti.
"Most a magyar hatóságokon a sor, hogy reagáljanak és megtegyék a kiigazító lépéseket" - fogalmazott a szóvivő, külön kiemelve, hogy a bizottságban külön munkacsoport áll rendelkezésre, hogy segítse azokat az országokat, amelyeknek nehézségeik vannak az uniós források maximális lehívásával a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi keretéből, amire az idei év végéig van lehetőség.
Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön. A politikus egy birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál.