(Itt megtalálható az összes intézmény ponthatára.)

A Debreceni Egyetemre (DE) 6611 hallgatót vettek fel a következő tanévre – jelentették be az intézmény vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon, kiemelve, hogy továbbra sem nő az érdeklődés a természettudományi és a tanári szakok iránt.

Fábián István rektor közölte, bár csökkent a felvettek száma a tavalyi, 8000 felettihez képest, de az államilag finanszírozott férőhelyek országos csökkentésénél kisebb arányban. Hangsúlyozta: a jogi, a gazdasági, a bölcsész- és a társadalomtudományi szakok államilag finanszírozott helyeinek a számát a DE esetében drasztikusan, 733-mal csökkentették.

Szeptemberben állami finanszírozással 3120-an alapképzésben, 1168-an pedig mesterképzésen kezdhetik meg a tanulmányaikat, 364 hallgatót vettek fel osztatlan képzésre, míg 160-at felsőfokú szakképzésre.

A rektor megjegyezte, hogy a keretszámok csökkenése ellenére is megőrizte népszerűségét az egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) után ennek a képzéseire jelentkeztek a legtöbben első helyen.

Fábián István hozzátette: az augusztusban záruló pótfelvételik, a keresztféléves képzésre beiratkozók, az angol nyelvű képzésre jelentkezők és a PhD-hallgatók létszámával a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdők létszáma elérheti a 9000-et.

A legtöbb, 464 pontra a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezőknek volt szükségük Debrecenben, de 400 feletti pontszám kellett az orvosi és fogorvosi karokra, az andragógia, az anglisztika, a kommunikáció és médiatudomány, a politológia, a pszichológia, a szociológia szakokra, illetve a zeneművészeti képzések 6 szakirányára.

Jávor András oktatási rektorhelyettes elmondta: a természettudományi szakok mellett a tanári és mesterszakokra jelentkezők száma sem nő, sőt számos képzésen jelentősen csökkent is. Ez, bár országos tendencia, érzékenyen érintette a Debreceni Egyetemet – fűzte hozzá.

Kőműves Péter Miklós, a DE hallgatói önkormányzatának elnöki megbízottja bírálta a diákhitelezés új rendszerét, az ugyanis szerintük a jó képességű, de nehéz szociális helyzetű hallgatóktól akár havi 30-40 ezer forintot is elvon.

"Mivel a hallgatók a Diákhitel és a Diákhitel-2 felvétele után nem jogosultak ösztöndíjra, így családjuk segítsége nélkül vagy kiszorulnak a felsőoktatásból, vagy dolgozniuk kell tanulmányaik mellett" – fogalmazott, hozzátéve, hogy éppen azt a motivációt vették ki a rendszerből, amely folyamatosan jó teljesítményre sarkallta a hallgatókat.

110 ezer jelentkező – majdnem a mélypont

2004-ben 167 ezren adták be jelentkezésüket felsőoktatási intézménybe, az idén 110 ezren. A mélypont 2008-ban volt, amikor 100 ezren sem akartak egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni. Az elmúlt években folyamatos csökkenés tapasztalható. Tavaly még így is több mint 140 ezren aspiráltak egyetemi-főiskolai férőhelyekre.

Orbán: ellenforradalommá lett a puccskísérlet

A kormányfő a minap a Fidelitas tagjai előtt elmondott nyilvános beszédében az ellenforradalmi kísérletek közé sorolta például Szabó Máté ombudsman keddi állásfoglalását, amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte. Orbán szerint ide tartozott néhány rektor is, akik azon a véleményen vannak, hogy halasszák el a felsőoktatás átalakítását. A kormányfő Szabó Mátén kívül nem említett más neveket, akik korábban hasonló véleményt fogalmaztak meg. Az ellenforradalmi kísérletekről azt mondta: a célvitából eszközvitát csináltak, vagyis nem a célokról, hanem a részletkérdésekről folyt a vita. "Ez azt jelenti, hogy politikailag nem végeztünk jó munkát" – mondta Orbán. Ezt követően hosszan beszélt arról, hogy az oktatási rendszert a kor kihívásaihoz kell igazítani. Jelenleg ugyanis több ezer olyan diplomás fiatal van, akiknek van egy papír a kezében, ami azonban nem ér semmit.

Orbán szerint ez csalódáshoz, külföldre vándorláshoz vezetett, valamint rossz társadalmi folyamatokat eredményezett. Az új rendszert azért kell minél előbb bevezetni, hogy az egyetemekről ne kerüljenek ki újabb csalódott évfolyamok – mondta. Orbán szerint az átalakításhoz a kormány megfelelő demokratikus felhatalmazással rendelkezik, az egyik korábbi nemzeti konzultáción ugyanis a válaszolók jelentős arányban támogatták a kormány elképzeléseit.