Lezsák a szőlőben - elmaradt a szüret

"Lakiteleki borcsaták - Lezsák a szőlőben" címmel jelent meg Rajnai Attila riportja az Élet és Irodalomban: "Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a feleségével közösen több mint huszonhét hektár, nagyrészt szőlő művelési ágú földet vett múlt év tavaszán a magyar államtól Lakiteleken. Az ingatlanon lévő szőlőültetvény azonban egy rokkantnyugdíjas gazda, Kánya Gábor tulajdona, aki a rendszerváltáskor Lezsák politikai riválisa volt. A Fideszbe átigazolt egykori MDF-alapító és felesége az idén már nem engedte Kánya gazdát szüretelni. Kijelentették: teljes jogú, jóhiszemű vevői az ingatlannak. Az előzetes termésbecslés alapján a tőkéken több mint tízmillió forint értékű szőlő volt. A házaspár nem tervez hosszabb távú gazdálkodást: állami támogatással szeretnék az ültetvényt kivágni, a területen beruházás létesül. Lezsák Sándor lapunk kérdéseire érdemben nem válaszolt, helyette megküldte a napokban a legfőbb ügyészhez intézett beadványát, mert úgy véli: az ingatlan-nyilvántartásban uralkodó jogbizonytalanság áldozatává vált. Tény: a vitát képező ingatlanok első értékesítési hirdetményében a földalapkezelő feltüntette: az ültetvények magántulajdonban vannak, a második kiírásban viszont már ezt nem jelezte. A termésétől és ültetvényétől megfosztott gazda szerint Lezsák nem tehet úgy, mintha eddig nem Lakiteleken élt volna." Rajnai Attila riportja itt olvasható>>>>

Sólyom nem érti, Orbán a régi nótát fújja

"Aki megértette, miről van szó, megtette a maga javaslatait. Majd mindenki kellő önkorlátozással és megoldási javaslatokkal" - írja Hubai László történész a Balblog nevű közösségi blogban. - "Majd megkötik a remélhetőleg okos kompromisszumokat a veszteségek minimalizálásáról. Mert csak erről lehet szó. Ez megnyugtató. Ám van nyugtalanító is.

1. Az államfő nem ment el, valami baromságot mondott, mindegy mit, biztos valami nagyon civil izé, meg politikafölöttállóság lehet. És ez baj. Mert nem érti, hogy nagy baj van. Országjáró körúton van mostan Ő, éppen a Hortobágyon, ahol aszongya, el kéne dönteni, bio legyen vagy műtrágyás a magyar agrárium. El. De ennyi az összes mondanivaló? Hogy úgy messziről nem lehetne beüzenni néhány szolidáris mondatot az állampolgárnak? Például, hogy nyugi, már dolgozunk az ügyön. Mert üzenni azt tud, van térerő ottan, bírnak mobilozni, mostan éppen az USA ujjlenyomat a fontos. De nem. Magyarország legnagyobb népszerűségnek örvendő közéleti embere szót se veszteget arra, amivel ma MINDENKI foglalkozik. Erre mondják jobb helyeken: Szedd már össze magad, jóbarát. 
2. Orbán Viktor, momentán az ország nagyobbik felének közkedveltje, fújja a régi nótát: adócsökkentés, meg gazdaságélénkítés. Hát nem ez ma a feladat, komoly országban kiröhögnék - szemből. Emlékszem gyerekkoromból, égett a tanyán egy nagy kazal. A többség oltotta szervezetten, láncban adogatták a vödröket, mások kampóval húzogatták, amit lehetett. Csak Szoknyás Jóska, a falu bolondja nyargalászott körbe-körbe, egyre újabb neveket harsogva, kik is gyújtották fel a kazlat - szerinte. Analitikus elme volt. 
Mi lenne, ha Orbán Viktor most leülne maga mellé. Magára nézne és államférfiúi mivoltának nyugtázásával magatartást változtatna. Megtette már nem egyszer. 
Miért pont most ne sikerülne?"
A teljes szöveg itt olvasható>>>>>

VIDÉKI LAPOKBÓL

Alkoholtilalom Pécsett és Komlón?

Mohácsi diadal

Az Új Dunántúli Naplóban beszélgetést olvashatunk Szekó Józseffel, Mohács fideszes polgármesterével, s abból megtudhatjuk, hogy a város ügyesen forgatta kötvényeit, így jelenleg az önkormányzatnak nincs adóssága, sőt, Mohács pénztartalékai elérik az 1,3 milliárd forintot. (Tudósítónktól)

Csoportos leépítés a Zalabaromfinál

Nem indítják újra a termelést a Zalabaromfi üzemében, csoportos leépítések várhatóak. Erről tájékoztatta a Baromfiipari Dolgozók Szakszervezetének vezetőit a Zalabaromfi Zrt. tulajdonosának képviselője egy hétfői megbeszélésen – írja keddi számában a Zalai Hírlap. A tudósítás emlékeztet arra: a harminc éves cég szeptember elején került válságba, amikor bankja zárolta számláit, emiatt pedig leállt a termelés az üzemben. (Tudósítónktól)

A zászlókat is ellenőrzik a közterület-felügyelők

Kormányrendelet szabályozza, hogy a zászlót – tekintélyének megőrzése érdekében – rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani, s évente cserélni kell, írja a Vas Népe keddi számában. A jogszabály betartását a közterület-felügyelet munkatársai rendszeresen ellenőrzik, ha szükséges helyszíni bírságot szabhatnak ki, feljelentést is tehetnek. (Tudósítónktól)

Megfestette Magyarország vármegyéinek mandaláit

Németországi nyugdíjazását köve-tően hazatért Veszprémbe egy hölgy, majd házat vett a Vas megyei Zsennyén. Löbbe Emmi előbb selyemfestéssel foglalkozott, később Bajorországban kezdett érdeklődni a mandalakészítés iránt. A „Lelket gyógyító színes mandalák” című írásból kiderül: a mandala a kozmosz, illetve a különféle istenek hindu, vagy buddhista ábrázolása körrel, körívvel, koronggal. Elkészítése egyfajta meditatív szertartás, ezért gyógyítólag hat a lélekre.

A cikk szerint a már nyolcvanéves nő Veszprémben hallott egy előadást a vármegyékről, s ez adta az ötletet, hogy megfesse a történelmi Magyarország vármegyéinek címereiből a megyék mandaláit. (Tudósítónktól)

Rossz fát tesznek a tűzre

Ahogy megkezdődött a fűtési szezon, megszaporodtak a falopások Szabolcsban is. Főképp a kistelepüléseken jellemző, hogy nehéz szociális helyzetben lévő családok a közeli erdőkből szerzik be a téli tüzelő egy részét. A Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi erdészetének évente 4-10 millió forint kárt okoznak a tolvajok. A lopások ellen a mezőőrökkel és vadőrökkel közös, gyakoribb járőrszolgálattal védekeznek, illetve időnként kedvezményes tűzifavásárt is szerveznek – olvasható a mai Kelet-Magyarországban. (Tudósítónktól)

Jobban jár. aki saját maga öl

Annyira alacsony jelenleg a disznóhús felvásárlási értéke, hogy a sertéstartó jobban jár, ha saját maga leöli a sertést, és családi körben elfogyasztja, mintha eladná. Különben 7000 forintos mázsánkénti takarmányár mellett egy-egy állat eladásán 10-12 ezer forintot bukik. A „családi disznótor” határa a kerítés, és a családi fogyasztás. Az átmenet a családi disznótor és az üzemi vágás között a „kistermelői” kategória. A kistermelőség engedélyköteles, és kizárólag feldolgozást jelent, heti 50 kg-ig. Vágni ez esetben nem lehet, a húst venni kell hozzá, szabályozott körülmények között feldolgozni, s ezt viheti a gazda a helyi piacra. (Tudósítónktól)

Észak-Magyarország: Tállya kihátrál a világörökségből?

Ha a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága ellenőrző hatósággá válik, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállya megfontolja a kilépést a világörökség részét képező tokaji történelmi borvidék kultúrtájból - írta kedden az Észak-Magyarország.
    A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás ülésén, áttekintve a rendezési tervet, hangzott el az a mondat - nyilatkozta a lapnak Osika József, Tállya polgármestere -, hogy ha a világörökségi bizottság a jelenleginél nagyobb hatalmat kap, akkor nincs értelme tovább viselniük ezt a kitüntető címet. Maga a világörökség a kultúrtáj megőrzését tűzte ki alapvető célul, nem volt benne az, hogy esetlegesen engedélyezési jogkörrel is bírjon, mint ahogy most tervezik.
    Tállya két nagyszabású fejlesztési terve évek óta nem mozdul ki a holtpontról. A szélerőműpark a Natura 2000 ellenállása miatt nem halad előre már harmadik éve, a tervezett energiatározó medence - amely ezer embernek adna három éven keresztül munkát - a világörökség miatt áll egy helyben.
    Véleménye szerint tudomásul kellene venni, ez a térség csak a szőlőművelésből nem tudja eltartani az itt élő embereket. Munkahely kell, ahhoz pedig beruházás szükséges. Amennyiben a világörökségi bizottság ellenőrzési hatósággá válik, akkor komolyan fontolóra veszik a kilépést. Ilyenre eddig még sehol a világon nem volt példa - olvasható a napilapban.(MTI)

Kisalföld: kevesebb bérmunkás kell a Rábának

A korábbinál százzal kevesebb bérelt munkaerőt foglalkoztat a győri Rába Járműipari Holding futómű üzletága - írta a Kisalföld keddi száma.
    Pintér István elnök-vezérigazgató azt nyilatkozta a lapnak: az igen erős első fél év nem tartható tovább, ezt előre tudták, ezért döntöttek úgy, hogy kisebb létszámú bérelt munkaerőt vesznek igénybe.
    A Rábánál bevett gyakorlat, hogy bérelt munkaerőt alkalmaznak akkor, ha több a megrendelés, s csökkentik létszámukat, ha kevesebb, vagyis a mostani csökkenés nincs közvetlen összefüggésben a pénzügyi válsággal - írta a napilap.
    A recesszió munkaerő-piaci hatása egyelőre nem érzékelhető Győr-Moson-Sopron megyében - közölte Rimányiné Somogyi Szilvia, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szolgáltatási főigazgató-helyettese.
    A munkát az jelenti az intézmény számára, hogy mintegy 3.200 meghirdetett helyre munkaerőt találjon. A legnagyobb arányban a nem anyagi szolgáltatásokhoz - egyebek között tanácsadáshoz, közvetítéshez - keresnek dolgozókat, a 3.200 hely 37 százalékát ez teszi ki. Van kereslet az iparban és a vendéglátás-kereskedelemben is. Előbbinél a meghirdetett helyek aránya 27 százalék, utóbbinál 16 százalék. Az üres álláshelyek további 10-10 százaléka az építőiparban és a mezőgazdaságban található - írta a Kisalföld.(MTI)

Heves Megyei Hírlap - razziák kísérik a Tisza-tavi vízszintapasztást

Az orvhalászat megakadályozása érdekében razziával kíséri a Tisza-tavon a téli vízszint beállítását a Tiszai Vízrendészet - olvasható a Heves Megyei Hírlap keddi számában.
    Az 1,2 méterrel csökkenő vízszint nyomán a halak nagy tömegben ragadnak bent a víztározó egyes területein, s ez kedvez az orvhalászok garázdálkodásának - írta a napilap.
    A rendőrök eredményes munkáját a schengeni alapból vásárolt hőkamerákkal és radarokkal is felszerelt úgynevezett kisgéphajó is segíti - számolt be az intézkedésekről az újság.(MTI)

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Világgazdaság: késik, de lesz TEÁOR-os törvény

Ha az ígértnél később is, de még az idén hatályba léphet az a törvénycsomag, amelynek értelmében a TEÁOR-számok kikerülnek a cégjegyzékből - írta a keddi Világgazdaság az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól (IRM) kapott tájékoztatás alapján. A cégbíróságok várják a jogszabályt, mert minél inkább húzódik, annál nagyobb az esélye egy újabb év végi tortúrának, hiszen az érvényes rendelkezések megkövetelik az átkódolást december 31-ig - mondta el a lapnak Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke. A Világgazdaság úgy tudja: ha a törvény valóban megszületik, akkor a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A tervezet tartalmazza a TEÁOR-számok hivatalbóli törlését a cégjegyzékből, és azt is, hogy a hatálybalépésig nem módosított tevékenységi körök esetén a változást a jövőre teljesítendő első adóbevallással együtt kell bejelenteni az adóhivatalnak - olvasható a cikkben.(MTI)

Magyar Nemzet: honvédelmi kockázattal is járhat a válság

Feltehetően hiába ígérte a honvédségi bérek és a missziókban szolgálók díjazásának jövő évi emelését Szekeres Imre honvédelmi miniszter - írta a keddi Magyar Nemzet. A lap értesülése szerint a Pénzügyminisztérium új költségvetési terveinek alapján, a gazdasági válság következtében jelentősen módosul a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetésének hétszázalékos emelésére vonatkozó ígéret. A szaktárca ezerfős létszámemelésre kért hozzájárulást a parlamenttől a honvédség feladatainak ellátásához - emlékeztet a lap, hozzátéve: új szerződéses katonák állományba vételére nincs sok esély béremelések nélkül. Az új helyzetben gondot jelenthet a nagy magyar sikerként elkönyvelt C-17-es program pápai teljesítése is. A bázison új egészségügyi központot kell kialakítani, s magyar katonákkal kell megerősíteni a repülőtér őrzés-védelmét, új tűzoltó képességét, ez azonban a HM tájékoztatása szerint nem oldható meg csupán belső átcsoportosítással - olvasható a cikkben, amely azt is megemlíti: a tárca nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem tud 340 főt toborozni ehhez a feladathoz. (MTI)

Magyar Hírlap: félmilliárdos agrárfaktoring-botrány

Mezőgazdasági pályázatok nyerteseinek küldött levelet egy magáncég, felajánlva: megelőlegezi a kifizetni kért támogatás nyolcvan százalékát - írta a keddi Magyar Hírlap, utalva arra is, hogy az ajánlattevő cég, a Buda Faktor Zrt. vezetője a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárának, Máhr Andrásnak a felesége. A lap szerint az ügy több kérdést vet fel: honnan jutottak a nyertesek adataihoz, és honnan tudják, hogy csúsznak a kifizetések? Az október elején elküldött levelet 1.335 olyan gazdálkodó kapta meg, aki fejenként negyvenezer eurót nyert egy uniós pályázaton, amely a fiatal gazdák farmalapítását támogatja, Ezt megelőzően augusztus végén, szeptember elején mentek ki a határozatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) - olvasható a cikkben. A Buda Faktor Zrt. levele az MVH 67/2007. FVM-rendeletre hivatkozva közli a nyertes pályázókkal a jó hírt, hogy támogatásra jogosultak lettek, s rögtön felhívja a figyelmet arra, hogy a támogatás kifizetéséig "120-180 nap telik el", s erre hivatkozva ajánlatot tesz a kifizetni kért támogatás nyolcvan százalékának megelőlegezésére. A levél tartalmáról Mikula Lajos, az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: aggályosnak tartja, hogy a szövegben 120-180 napos kifizetési határidőről tájékoztatnak, mert ez a jogszabályokból nem olvasható ki. Vagyis - fejti ki - a Buda Faktor Zrt. vagy tud valamit a kifizetések esetleges csúszásáról, vagy tévesen tájékoztatta, becsapta a fiatal gazdákat. Ha minden nyertes pályázó faktoráltatná a támogatását, akkor a Buda Faktor több mint félmilliárdos haszonhoz juthatna - tette hozzá a cikk. A lap megkereste Máhrné Kazareczki Évát, a Buda Faktor Zrt. vezérigazgatóját, aki elismerte: tévesen írták meg a levelet. A 120-180 napig elhúzódó kifizetésekre utaló szövegrészből - mint mondta - kimaradt az a megjegyzés, hogy ez "a faktoráló cég eddigi tapasztalatai szerint van így". (MTI)