Az ingatlanadó rántja ökölbe a szocialista kezeket
A voksolók majd negyven százaléka - a Fidesz hívószavait átvéve - az adócsökkentést hiányolja, tizennyolc százalékuk pedig az Orbán Viktor által belengetett "csodát". A szavazás messze nem mondható reprezentatívnak, de pikánsnak mindenképpen. A pécsi fiaskó érezhetően megreccsentette a szocialista képviselőket, eddig ugyanis mintha csak a pártvezetés felső emeletein tudták volna érdemben: "tényleg enynyire rosszul állunk".
A parlamenti frakció hétfői ülésén föl is szólaltak a hivatásos kritikusok, hol a félig lecserélt kormányt, hol a lemondott kormányfőt bírálva. Egy EP-képviselő (aki most is előkelő helyen szerepel a szocialisták brüsszeli listáján) egyenesen azt mondta: ha az EP-választáson is ekkora pofont kapnak, nincs erkölcsi alap tovább kormányozni. Most a Bajnai-kormány adócsomagja s benne elsősorban az ingatlanadó rántja ökölbe a kezeket. Több polgármester már jelezte: lojalitásból megszavazza, de helyben kihirdetni és behajtani már nem fogja. A renitensek kórusa is szólt: ha Oszkó Péter ehhez ragaszkodik, nem fognak gombot nyomni.
Tény, hogy az MSZP frakciója - még jóval a válság előtt - hozott egy testületi állásfoglalást, amely szerint ebben a ciklusban már nem lesz ingatlanadó. Tény az is, hogy a pénzügyi tárcánál újra az a Katona Tamás az államtitkár, aki korábban épp azért távozott a kabinetből, mert idő előtt kikotyogta, hogy 2008-ra ingatlanadó bevezetését tervezik. A válság meg jött, Gyurcsány ment. A szocialisták ráadásul garanciát vállaltak a keserű pirulák bevételére és bevetetésére; nincs mese, csinálni kell. Ezt a frakció is tudja, már nincs mit kockáztatni, végig kell menni az úton. Szili Katalin szereplése e tekintetben új helyzetet teremtett, a kritikus hangok, legalábbis a frakcióban, szórványosak. Sokat elmond, hogy azt hallani: az adó- és nyugdíjvégszavazások idején a frakciófegyelmet megszegő képviselőket sem kívánja megbüntetni a frakció egy része, mondván, felesleges lenne. Igaz, a vizsgálat még nem zárult le, és van az a helyzet, amikor példát kell statuálni.
Kérdés, hogy kinek.