A szomszéd rétje sem zöldebb
A szülők két, három vagy négy évig maradhatnak otthon gyermekükkel. Az jogosult a maximális összegre, aki a legrövidebb időt választja. A gyermekgondozási segély kezdetben csaknem havi nyolcezer korona, majd évről évre csökken. Tavaly vezették be, hogy a betegség első három napjára nem jár táppénz. Eltörölték azt az egyszeri, személyenkénti 1500 koronás támogatást is, amelyet az előző, szociáldemokrata többségű kabinet szavazott meg minden első osztályos gyerek szüleinek, akik ezt az összeget kizárólag tankönyvek és tanszerek vásárlására fordíthatták. Tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését tavaly ugyancsak a szociáldemokraták emlegették, de idén már ők sem szorgalmazzák.
Szlovákiában Mikulás Dzurinda kabinetje 2004-ben az államháztartási hiány csökkentése érdekében drasztikusan csökkentette a szociális támogatásokat, amelyek felső határa azóta háztartásonként legfeljebb 10 500 korona (akkor hozzávetőleg 90 ezer forint) - ma már euróra átszámolva - lehet, függetlenül attól, hogy ebből hány kiskorú gyermeket tartanak el. Volt olyan sokgyermekes család, amely 2003-ban havonta 15 600 korona szociális segélyt kapott, a következő év elején pedig már csak 4700-at. Tavaly növelték az egyszeri szülési segély összegét az első, később pedig a második és a harmadik gyermek után is, 20 400 koronára. A gyed három évig jár a kismamáknak, korábbi keresetüktől függő összegben. Északi szomszédunknál sem tervezik bevezetni a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ugyanakkor 2007 végén a Fico-kabinet a kisnyugdíjasok számára bevezette az úgynevezett karácsonyi hozzájárulást, járandóságuktól függően 1500, 1750 és 2000 korona értékben.
Romániában tavaly nagyon jó évet zárt a román gazdaság, az egy lakosra jutó GDP kb. 6500 eurónak felel meg. A válság következményeként az idén ez a szám 6000 euró körül lesz.
Ehhez mérhetők azok a szociális juttatások is, amelyeket Románia állampolgárai számára biztosít. Romániában a szociálpolitikai lakástámogatás ismeretlen fogalom, akárcsak a gyed és a tizenharmadik havi nyugdíj. A munkahellyel rendelkező kismamáknak 126 napos fizetett szülési szabadság jár, ez idő alatt a kedvezményezett korábbi bérének 85 százalékát kapja meg.
A szülési szabadság leteltét követően, a gyermek kétéves koráig jár a gyes, ami a megelőző év átlagbérének 75 százaléka, de nem lehet kevesebb 600 lejnél (140 euró) és több 4000 lejnél (950 euró).
A munkanélküli-segély az országos minimálbérnek felel meg, ami jelenleg 600 lej, ez legfeljebb kilenc hónapig jár. Ha valakinek ezt követően sem sikerült munkahelyet szereznie, a helyi tanácshoz fordulhat, ahonnan havi mintegy 30 eurónak (mintegy 9000 forintnak) megfelelő összegű támogatásban részesülhet.
Tizenharmadik havi bért csak az állami vállalatok fizettek eddig, az idei megszorítások azonban ezt elsodorták.