Két napig bujkált a férje elől egy asszony, aki 21 hónapos gyermekével szökött el otthonról. A férj agilitása és a rendőrség aktivitása találkozott - így fogalmazott egy gyermekvédelmi szakember -, amikor csaknem százan, rendőrök, járőrök, polgárőrök kutatták kutyákkal az asszony nyomait.

A 32 éves állatorvos nő pénteken szökött el őrségi otthonából, amíg férje Budapesten volt az ötéves gyermekükkel. Már szombaton délután keresni kezdték, miután a hazatérő férj üresen találta a lakást. Az asszony nem hagyott üzenetet, a rokonoknál sem jelentkezett. Hétfőre kiderült, hogy vasárnap este a kaposvári Borostyánvirág anyaotthonban keresett menedéket, pontosabban rejtekhelyet, hogy a férj ne akadjon a nyomára. De nem sikerült rejtve maradnia, hatósági kérésre ugyanis az otthon nem tagadhatja meg az információt, s le sem tagadhatja, ha a keresett gyermek, illetve az anya náluk van. Ez feloldhatatlan ellentmondás: az otthon célja ugyanis épp a pszichés és fizikai erőszak elől menekülők védelme.

- Joghézag van a rendszerben. Ha az apának szülői felügyeleti joga van, de ellene nem tettek feljelentést, ráadásul az nem bizonyítható, hogy a gyereket bántalmazta volna, akkor jogos az igénye, hogy láthassa a gyereket. Mi nem tagadhatjuk le, ha itt van a felesége a közös gyermekükkel - mondja Mózes Ernőné, az őrségi anyát befogadó intézmény vezetője.

- Az otthon házirendje alapján tájékoztatjuk az apát, hogy milyen körülmények közt találkozhat a gyermekével, és figyeljük is, hogy miként érintkeznek egymással. A gyerekeknek ráadásul gyakran fogalmuk sincs arról, hogy mit tett apjuk az édesanyjukkal, így gyakran ugyanolyan szeretettel közelítenek a megvádolt szülőhöz is - mondja Mózes Ernőné.

Más a helyzet, amikor bíróság mondja ki a kiskorú veszélyeztetését. Azt azonban bírája válogatja, hogy milyen bántalmazást tekint már kiskorúra is veszélyesnek.

- Volt olyan eset, hogy hosszú-hosszú eljárások után sikerült végre bizonyítani a veszélyeztetést. Pedig ott nem csak arról volt szó, hogy az apa veri a feleségét, hanem meg is késelte - meséli a szakember. Azt, hogy a menedéket kérők közül hányan menekülnek "hisztiből", nem tudni, azt azonban határozottan állítja: az anyák nagyon sokára lépnek, amíg csak lehet, tűrik a lelki és fizikai megpróbáltatásokat.

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság "felelőtlen magatartásnak" nevezi az ilyen és ehhez hasonló eseményeket, a rendőrök nem tartják jó megoldásnak azt, ha valaki a "krízishelyzeteket" úgy oldja meg, hogy eltűnik. Megfogalmazásuk szerint felelős magatartás lehet például egy telefonhívás is, például a rendőrségre. Kiszámolták, hogy a nő és a gyermek utáni kutatás 1,36 millió forintba került. A két nap alatt 32 rendőr és 2 kutyás járőr, 65 polgárőr, 3 természetvédelmi őr és 20-25 önkéntes kereste őket.

S hogy ezek után mi vár az őrségi kismamára? A Borostyánvirág Alapítvány Krízisotthonban elvileg harminc napot maradhatnak, addig pszichológus és családgondozó segít megoldani a problémát, hogy kompromisszum alakulhasson ki a szülők közt. Ha erre nincs esély, átmeneti otthonban kaphatnak helyet, itt másfél évig jutnak menedékhez, ennek feltételeit szigorú szabályok rögzítik.

Természetesen nem lehet tudni, hiszen ennek a krízisotthon vezetője sem beszélhet, hogy valójában mi történt ebben az őrségi családban. Mindenesetre az ügy rávilágít a jogi ellentmondásokra. Nem véletlen, hogy Ádámné Dunai Irén, a szociális tárca főosztályvezetője azt mondja: a tárca civil szervezetek bevonásával azon dolgozik, hogy a családon belüli erőszak szabályozását egységesítse. Az első találkozó épp a távoltartási törvény alkotmánybírósági elutasítása előtti nap volt, így a következő ülésükön azt is megvitatják, hogy erre a kérdéskörre is kiterjedjen-e az egységes törvény.

Bizonyos ugyanakkor, hogy ezt a kérdéskört valahogyan kezelni kell: szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanis ha nem érkezik időben segítség, az megpecsételheti a családok sorsát.

A férje elől megszökött őrségi anya nagy lépésre szánta el magát azzal, hogy menekülni próbált. Egy, a krízisotthonokban készült felmérés is tanúsítja: jellemző, hogy a bántalmazást elszenvedőknek nincs önbecsülésük, félnek, hamis felelősségérzet gyötri őket, és olyan rögeszmék, mint például az, hogy a családot nekik kell egyben tartaniuk. Sok esetben nem is érzik bűncselekménynek azt, ami történik velük, úgy gondolják, ez a családi élet velejárója.

Szintén tapasztalatok igazolják, hogy ha a bántalmazott, legyen az nő, vagy nem is ritkán férfi, 48 órán belül nem kap segítséget, többnyire "visszatér" bántalmazójához. Újra hangsúlyozva: akár erről van szó az őrségi asszony esetében, akár nem, mindenesetre ő tegnap
a gyermekével visszatért az otthonába.

A Borostyánvirág Alapítvány Krízisotthonban karácsonykor