Fűnyíróval nem lehet!
- A kormány a foglalkoztatáspolitikát és a munkahelyek megőrzését tartja a következő időszak egyik legfőbb feladatának. Az álláskeresők száma már eléri a százezret. Van programjuk a folyamat visszaszorítására?
- A munkanélküliség növekedése alapvetően a válságra vezethető vissza, és nemcsak Magyarországon, hanem a világ valamennyi országában. Ugyanakkor nehezen lenne állítható, hogy valamennyi ország elhibázta gazdaság-, illetve foglalkoztatáspolitikáját. Ezért is gondolom, hogy most kifejezetten válságkezelő intézkedésekre van szükség, amelynek keretében erőnket arra kell koncentrálnunk, hogy ne szűnjenek meg újabb munkahelyek. Folytatni fogjuk a négy plusz egyes programot, a négynapos munkahét plusz egy nap képzést, pályázatokat indítunk, van egy húszmilliárdos keret a kis- és középvállalkozásoknak és egy tízmilliárdos a nagyvállalatoknak. Ezeknek céljuk a túlélés segítése, illetve olyan képzések elindítása, amelyek előmozdítják akár a szakmaváltást is. A rövid távú válságkezelés nem azt jelenti, hogy rövid távra gondolkodunk. Másrészt azokat a munkahelyeket kell megmenteni, amelyek gazdaságosak. Folytatni fogom az Út a munkához programot, amely a közfoglalkoztatással olyan rétegeknek segít, amelyek a munkaerőpiacon eleve hátrányos helyzetből indulnak.
- Hetek óta lehet hallani, hogy pályázni lehet a munkahelyek megtartására, csakhogy az érintettekhez még egyetlen fillér nem érkezett. Mi ennek az oka?
- A tárca már dolgozik azon, hogy felgyorsítsuk a folyamatot. De elfogadom a kritikát. Az első szerződések aláírásával az előlegek kifizetése is megkezdődött.
- A pályázatok révén hány munkahelyet lehet megmenteni?
- Az OFA nyertes pályázatain megőrzött munkahelyek száma meghaladja a 24 ezret, a munkaügyi központok tízmillárdos programja előzetes becslések szerint legalább ekkora nagyságban segíti a munkahelyek megőrzését. Az uniós támogatás további 50 ezer munkahelyet érint.
- Pénteken országos sztrájk volt, középpontjában a vasutasok tiltakozásával. Ön korábban közvetítőként részt vett a velük való tárgyalásban. Mi az oka, hogy nem tudtak megegyezni?
- Mint mondta, közvetítő voltam a tárgyalásokon, így azokról nem beszélhetek, még utólag sem. Ez a szabály.
- Ön szerint ezzel a nyomásgyakorló eszközzel hatást lehet elérni a válságkezelő csomagra?
- Szerintem nem. Ezekre az intézkedésekre szükség van, és a kiadáscsökkentés szükségességét a lakosság többsége sem vitatja.
- A miniszterelnök május elsején találkozott a szakszervezetekkel, és szóba került a válságkezelő csomag szociális része. Állítólag - bár ezt utólag többen cáfolták - azt az ígéretet kapták a szakszervezeti vezetők a kormánytól, hogy újragondolják a szociális kiadásokat megkurtító intézkedéseket.
- A költségvetési keretek adottak, erről a pályáról letérni nincs mód. De személy szerint nekem az a feladatom, hogy találjunk benne olyan elemeket, amelyek a leghátrányosabb helyzetű embereknek enyhítést nyújtanak. Nem lehet fűnyírószerűen megvalósítani ezeket az intézkedéseket, a teherbíró képességet figyelembe kell venni az egyes társadalmi csoportoknál. Aki már nem terhelhető, annak még a válság miatt sem szabad további terheket a vállára rakni.
- A kormány az elmúlt években két, nagyon különböző szociális koncepció alapján működött. Korábban a gyermekszegénység elleni programmal, alanyi jogú ellátásokkal, deszegregációs politikával lépett föl olyan szakemberekkel a háttérben, mint Ferge Zsuzsa, majd jött egy új elképzelés az Út a munkához programmal és a hozzá kapcsolódó módosító javaslatokkal. Ön melyiket érzi közelebb magához?
- Elvileg a korábbi gyakorlatot, mégis a Szűcs Erika által elkezdett programot folytatom. A kényszer nagy úr, és a jelenlegi helyzetben az, amit a szívem követne, vagyis a Ferge Zsuzsa által ajánlott program, finanszírozhatatlan. Ezért kell kompromisszumot találni és a rászorultsági elvet érvényesíteni.
- Szűcs Erika a rászorultságot nem érvényesítette, és a családi pótlékhoz sem mert hozzányúlni.
- Változott a helyzet. Ma már bizonyára megtenné.
- A szociális törvény módosítása viszont a legkiszolgáltatottabbakat érintette érzékenyen. Szükség van-e olyan jogszabályra, amely szankcionálja az alkalmi feketemunkát vállaló szegényeket azzal, hogy ha fülön csípik, megvonják tőlük a segélyét? Hol itt a rászorultság?
- Az Út a munkához program még friss, értékelése korai lenne. A gondolatnak, hogy kizárjunk valakit a segélyezésből, mert feketefoglalkoztatáson érjük, nagy társadalmi támogatottsága van. Én ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok, akik a feketefoglalkoztatásban részt vesznek, általában nem önként és dalolva teszik, hanem kényszerből. A túl kemény fellépéssel több kárt okozunk, mint amennyi feltételezett hasznot húzhatnánk a tisztító hatásból.
- Mit szól ahhoz, hogy egyes, arra érdemesnek nem tartott családoktól elvennék a családi pótlékot, és azt természetben adnák egy eseti gondnok segítségével?
- A gyakorlati tapasztalatok alapján a gyermekeket gyakran elhanyagolják. A szülő ezekben az esetekben a rendelkezésére álló forrásokból, a családtámogatási ellátásokból nem biztosítja a gyermek iskolába járásához szükséges feltételeket, a megfelelő ruhát, tanszert, gyógyszert, nem gondoskodik gyermeke megfelelő élelmezéséről, lakhatási körülményeiről. A családi pótlék legfeljebb 50 százalékának természetbeni nyújtása ezen segíthet. E javaslat a fokozatosság elvét követi, azaz ha felmerül a pótlék természetbeni biztosításának szükségessége, először a család együttműködésével, a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével kell kísérletet tenni a probléma megoldására. Akkor korlátozzuk a családi pótlék feletti rendelkezési jogot, ha a szülő nem együttműködő, és a gyermek veszélyeztetettsége az alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg.
- Már elindult egy mozgalom az MSZP-frakcióban, hogy a családi pótlékot mégse bruttósítsák. Hogyan változik a családi pótlék? Érvényesítik-e a rászorultság elvét, s ha igen, hol húzzák meg a jövedelemhatárokat?
- Végeredményről még nem tudok beszélni.
- Érvényesítik a rászorultsági elvet?
- Úgy vélem, elkerülhetetlen. A bruttósítás csak egy módszer. Ferge Zsuzsa például azt javasolja, hogy ötéves kor után az egygyerekes szülők már ne kapjanak pótlékot. Van olyan indítvány, amelyik a gázártámogatáshoz hasonlítható, vagyis hogy az egy főre jutó jövedelem alapján számolják ki a jogosultságot. Minden konstrukciónak van hátránya. A hátrányokon kívül van még egy közös elem: egy olyan országban, ahol a feketegazdaság súlya ekkora, a kimutatott jövedelmek valószínűleg nem valósak. Ha azok volnának, könnyű lenne a helyzet. Differenciálhatnánk a jövedelemnagyság alapján. Csakhogy vannak a valódi minimálbéresek meg azok a vállalkozások, ahol papíron ugyan minimálbéreket fizetnek, de különben gyakran magas jövedelmeket biztosítanak. Őket preferáljuk? A Ferge Zsuzsa-féle tiszta, világos elvet rendkívül nehéz átültetni a gyakorlatba, és hiába értek vele egyet, nem tudom azt megcsinálni.
- A gyes időtartamának rövidítése kapcsán megjelenik majd a rászorultsági elv?
- Szeretnénk kríziskezelő csomagot összeállítani, természetesen pénzügyi forrásokkal, amelyből bizonyos támogatás nyújtható a szegény sorsúak számára.
- Szóba került, hogy a gyes
mellett végezhető-e nyolcórás munka.
- Sokan javasolták, hogy a gyes melletti munkavégzést meg kellene tiltani, ezen erősen gondolkodunk. Bár ez első hallásra nyilvánvalóan barátságtalan lépésnek tűnhet.
- A gyes segély, ha valakinek van munkája, miért kapja meg?
- Igen, ez tiszta logika, csak annyit mondhatok, hogy gondolkodom ezen.
- Ha rövidülnek az anyasági ellátások, milyen intézkedéseket tesznek a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére?
- A program szerves része, hogy a gyerekek napközbeni ellátásáról gondoskodjunk, a férőhelyeket bővítsük uniós források bevonásával.
- Nem történhet meg, hogy lejár a gyes, az anya visszamenne dolgozni, de nincs hová elhelyezni a gyereket?
- Ha így kérdeznek, bajban vagyok, mert akkor is, ha az anyák kilencvenkilenc százaléka el tudna helyezkedni, majd a maradék egy százalékról kérdeznek.
- Akkor inkább a kilencvenkilenc százalékra kérdezünk: mik a garanciák arra, hogy felépülnek a bölcsődék?
- Nagyon fontos, hogy a nők vissza tudjanak menni dolgozni. Az a tapasztalat, hogy ez igazából nem a pénzbeli ellátástól függ. Az én álláspontom, hogy a kormány akkor jár el helyesen, ha nem mondja meg a nőknek, hogy maradjanak otthon vagy menjenek vissza dolgozni, hanem megteremti a választás lehetőségének feltételeit. Aki akar, maradjon, aki viszont szeretne visszamenni, elérhesse a férőhelyeket a nappali ellátásban.
- Állami forrásból építenek férőhelyeket?
- Jobbára uniós forrásból.
- Lesz pénz az új férőhelyek működtetésére?
- Az állam normatív támogatással járul hozzá a bölcsődék, a családi napközik működtetéséhez.
- Több férőhelyhez több normatíva, több pénz kell. Lesz erre költségvetési fedezet?
- Igen, de figyelembe kell venni, hogy ha valaki visszatér a munkába, és értéket termel, akkor adózni fog, járulékot fizet, tehát itt a költségvetést, ha úgy tetszik, nem veszteség éri, hanem bevételnövekedés, és tényleges gazdasági teljesítmény áll a másik oldalon.
- Ferge Zsuzsa másik javaslata, hogy legyen válságalap azoknak a családoknak, amelyek korábban felhalmozott közüzemi és egyéb tartozásaik miatt utcára kerülnének. Lesz?
- A kormányzati szándék az, hogy létrejöjjön egy ilyen válságalap. A kollégák olyan konstrukción dolgoznak, hogy ilyen esetben ne történhessen meg, hogy utcára kerülnek a családok. Inkább veszítsék el a tulajdonukat, de bent maradhassanak a lakásban, bérlőként. Ez lenne a konstrukció lényege. A miniszterelnök már kiadta a feladatot ennek részletes kidolgozására.
- Hozzányúlnak a korai nyugdíjakhoz?
- Ilyen döntés nincs, bár igény lenne rá. Nem leszek népszerű a rendőröknél, de látom, sérti a társadalom igazságérzetét, hogy sokan negyvenéves korukban, magas nyugdíj mellett aktív életet élnek, dolgoznak. Előbb-utóbb ezzel a kérdéssel is szembe kell nézni.
- Ön az OÉT-ben arra szocializálódott, hogy ellentétes oldalon álló partnerek közt közvetítsen. Felkészült arra, hogy azok a döntések, amelyeket a közeljövőben meghoznak, olyan érdeksérelmekkel járnak majd, hogy azokat csak erőből lehet lenyomni? Személyében is támadni fogják, és majd az emberi tisztességét is megkérdőjelezik.
- Erre felkészültem. Arra is, hogy nehéz döntéseket kell hozni. De nem gondolom, hogy ez azt jelentené, hogy erőből kell politizálni. Már feltűnt, hogy amikor a kollégák elém tárnak egy problémát, várják, hogy azonnal döntsek a kérdésben. De én inkább azt mondom, kérdezzünk meg még egy kollégát, érdekképviseletet. Szeretek egy problémát többféle nézőpontból vizsgálni. Összeengedem a feleket, azután a vélemények ismeretében döntök.
- Miniszterként is moderál?
- Igen, a moderálást a vezetéstechnikámban is próbálom alkalmazni.
- A túlegyeztetéssel nem puhulnak fel a tervezett intézkedések?
- Ha egy tárgyalás folyamán a kormány enged, nem azt jelenti, hogy szakít a reformokkal vagy felpuhítja azokat. Úgy kell leülni tárgyalni, hogy tisztában kell lenni azzal: a másik félnek is vannak fontos szempontjai. Ezért a tárgyalás végeredménye nem feltétlenül a kiindulási pont. Nyilván a fő célt meg kell valósítani, de a célhoz több út is vezet.
- Volt, hogy az ön által képviselt technika célhoz vezetett?
- Ezt reformja válogatja. Az egészségügyi reform önálló történet, annak a tárgyalási kultúrához és taktikához kevés köze volt. De a közszolgálati bértárgyalások már az én módszerem szerint zajlottak, és a végeredmény egyáltalán nem tűnt felpuhítottnak. Pontosan tudtuk, hogy mit akarunk, és azt elértük.
