Apad a víz, árad a figyelem

Az ország vízkészlete az egyik legfontosabb stratégiai értéke hazánknak a következő évtizedekben. A vízbázis megóvásához, illetve hasznosításához mindenképpen szakmai konszenzus kell - állapították meg a Víz - minden cseppje érték című tegnapi konferencia előadói. Véleményük egybecseng a brit kormány tudományos főtanácsadója, John Beddington véleményével, aki szerint 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre és energiára, illetve 30 százalékkal több vízre lesz szüksége az emberiségnek.

Az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ szerint a Csendes-óceánba a folyókból érkező éves vízmennyiség körülbelül hat százalékkal - 526 köbkilométerrel - csökkent 1948 és 2004 között. Az Indiai-óceánba három százalékkal kevesebb víz ömlik. Összességében a folyók csaknem hetven százalékánál a vízhozam csökkent. A csökkenő hozamú folyók közül ráadásul igen sok olyan területekre visz mind kevesebb vizet, ahol százmilliók élnek.

A magyar folyókkal látszólag nincs gond. Ingadozások kimutathatók, de hosszú távon a Duna és a Tisza vízhozama állandó. A Duna átlagos vízhozama másodpercenként 2350, a Tiszáé 800 köbméter. A hazai vízügyesek nemcsak vissza, előre is tekintettek. Prognózisuk szerint ötven év múlva várhatóan egy-öt százalékkal csökken a hazai folyók közepes vízhozama. A legnagyobb visszaesést a Maros vízgyűjtőjére becsülik.

Pálinkás József, az Akadémia elnöke szerint is alapvető probléma lesz a következő években a víz. Ezért az MTA vezetése szeretne létrehozni egy európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai központot a Duna, a Tisza és a Balaton kutatására, lehetőség szerint már jövőre. Az intézmény központja a tihanyi Limnológiai Kutató Intézet lenne.

A Duna Gemencnél - magyar érték
A Duna Gemencnél - magyar érték
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.