Alkotmányos lehet a távoltartás - csak másként
A távoltartás mint a családon belüli erőszak elleni fellépést célzó intézmény önmagában nem kifogásolható, ám a hat SZDSZ-es képviselő által jegyzett és tavaly decemberben csaknem egyhangúan elfogadott törvény két ponton is alkotmányellenes - mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) tegnap. A jogszabály előzetes normakontrollját Sólyom László kezdeményezte, mert a távoltartáshoz szerinte legalább a bűncselekmény gyanújára lenne szükség. Az államfő kifogásolta, hogy a bántalmazónak a közös lakásból való ideiglenes kitiltására okot adó erőszak fogalmát értelmezhetetlenül határozták meg, és túl szélesre vonták a hozzátartozók körét, hiszen még az együttélés nélkül "bensőséges kapcsolatban" élőket is ide sorolták. Sólyom a tulajdonhoz való jog sérelmét is felvetette.
Az aggályokat - néhány kivétellel - az AB is osztotta. A jogszabály szerint a távoltartásra például akkor lenne mód, ha valaki a családtagjait a mindennapi életvitelben zavarja, becsületüket és emberi méltóságukat rendszeresen megsérti, vagy mulasztásával veszélyezteti a szexuális önrendelkezési jogot. Az alkotmánybírák úgy vélik, hogy alapjogokat - ilyen a tartózkodási hely szabad megválasztása - csak az önkényes jogértelmezést kizáró, egyértelmű szabályok alapján lehet korlátozni. E rendelkezés nem felel meg ennek. Ám azt nem kifogásolták, ha a távoltartást nem csak bűncselekmény esetén rendelik el.
Az AB szerint aggályos a hozzátartozók körének meghatározása - a törvény ide sorolja a már megszűnt kapcsolatokat -, a nem együtt élő emberek esetében pedig a távoltartás értelmezhetetlen. A bírák úgy vélik, elfogadhatatlan, ha azért tiltanak ki valaki a saját lakásából, mert oda esetenként befogad másokat, akikkel szemben erőszakosan lép fel. Két alkotmánybíró mindezzel nem ért egyet: Bragyova András és Kiss László szerint a törvény alkalmazható lett volna.
A jogszabály szerint a rendőrnek a családi viszály helyszínén kellene döntenie az ideiglenes - 72 óráig tartó - távoltartásról, majd bíróság határozhatna arról, hogy legfeljebb további harminc napra eltiltja-e a bántalmazó felet a közös lakás használatától. Ezt a megoldást az AB nem vetette el. Így a civil szervezetek legfontosabb követelése nem alkotmányellenes: a rendőr akár el is viheti az erőszakoskodó felet. A ma hatályos szabályozást ugyanis leginkább amiatt támadják, hogy a távoltartást kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény gyanúja esetén rendelhetik el. Ám ehhez előbb a sértettnek feljelentést kell tennie, majd elrendelik a nyomozást, és mire valaki gyanúsított lesz, eltelik akár egy-két hónap is.
Viszonylag kis módosításokkal a törvény alkotmányossá tehető, ám kérdéses, mit old meg. Németh Zsolt kriminológus, a Rendőrtiszti Főiskola tanára azt hangsúlyozza, nem túl szerencsés megoldás, ha a legbensőségesebb emberi kapcsolatokat érintő konfliktusok esetén egy járőrnek néhány perc alatt kell határoznia a távoltartásról. Ha például súlyos testi sértés történt, egyszerű a helyzet: a bántalmazót őrizetbe veszi. Ha azonban ez egyértelműen nem állapítható meg, a rendőrség nem tehet semmit.
A törvény elfogadása óta elkövetett erőszakos cselekedetek
Tavaly december 17-én megölte a feleségét egy férfi Tatabányán, majd feladta magát a rendőrségen. A családban gyakoriak voltak a veszekedések. A férfi ellen már folyt büntetőeljárás könnyű testi sértés miatt, egy vita után megfojtotta a háromgyerekes nőt.
Három nappal később a Borsod megyei Vadán egy 71 éves férfi ölte meg 28 éves feleségét. Ezután kiment a ház melletti pajtába, és saját magával is végzett. A helyiek szerint a férfi féltékenységből ölt.
Januárban egy rácalmási férfi megölte három és fél éves kisfiát, majd kocsijával szándékosan egy kamionnak rohant a 62-es főúton. Meghalt.
Februárban Baktalórántházán halálra verve találtak egy tanárnőt otthonában. A nő volt férjét a garázsban találták meg, felakasztotta magát.
Március közepén egy bakonygyepesi férfi halálra szúrta 15 éves nevelt fiát, élettársát súlyosan megsebesítette. Elmenekült a helyszínről, magával vitte 5 éves lányát is. A rendőrség elfogta, kislányát rokonok vitték be az ajkai kapitányságra. A férfi ellen egy hónappal korábban már indítottak eljárást közúti közlekedés veszélyeztetése miatt: kilökte élettársát a 8-as főúton a robogó autóból, s továbbhajtott. A nő nem tett feljelentést.
Április elején Nyíregyháza-Oroson egy 52 éves férfit házának udvarán öltek meg, mostohalányát megkéselték, feleségét könnyebben megsebesítették. A 38 éves tettes, a fiatal nő férje, magát is megsebezte, a rendőrök a közelben fogták el.
Április 20-án halálra késelt egy 19 éves lányt 22 éves barátja Kalocsán. A férfi a gyilkosság utáni éjszakán feladta magát. A nyomozók szerint ittas volt, amikor a rendőrségre bement. (M. D.)
Rendőri útmutató
Az országos rendőrfőkapitány 2003-ban intézkedést bocsátott ki a családon belüli erőszak rendőri kezelésével kapcsolatosan: mit tehet a rendőr, mikor léphet be magánlakásba. Bűncselekmény esetén ehhez mindig joga van. Előírták, hogy ha gyerek is érintett, értesíteni kell a gyermekvédelmi hatóságot. A rendőrség évente hétezer, családon belüli erőszaknak minősülő bűncselekményt regisztrál. Ezek felében a házastársak, negyedében a volt párok közti konfliktusokról van szó. A rendőrök azt tapasztalták, hogy a sértettek sokszor nem kívánnak feljelentést tenni, ha pedig büntetőeljárás indul, a tanúvallomást is megtagadják. (L. K.)
