Szövetkezetmentés az utolsó órában
Amikor a gazdasági válság a múlt év októberében elérte Magyarországot, nehéz helyzetbe kerültek a hazai zöldség- és gyümölcstermelés húsz százalékát adó termelői értékesítő szövetkezetek, a tészek is. Ezek az Európai Unió által is preferált gazdálkodó szervezetek jelentős mennyiségű forgóeszközhitelt használtak, amelyet a kereskedelmi bankoktól vettek fel és újítottak meg rendszeresen. A nemzetközi pénzpiaci válság hatására azonban e hitelek elapadtak, és több szövetkezet nehéz helyzetbe került. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közbenjárására a tészek által igényelt forgóeszközhitelre tavaly november óta 80 százalékos állami agrárgaranciát biztosítottak - a hitelkihelyezés azonban ennek ellenére akadozott.
Mártonfy Béla, a FruitWeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács elnöke elmagyarázza: a tészeknek, ahhoz, hogy az állami elismerést megkapják, ötéves időszak alatt jelentős infrastruktúra-fejlesztést kell végrehajtaniuk. Ehhez 50 százalékos külön támogatást ad az Európai Unió, öt százalékot tesz hozzá a magyar állam, 45 százalékot pedig önerőből, annak híján bankhitelből kell előteremteni. A magyar tészek mögött intenzív fejlesztési folyamat áll, és mivel a saját erejük nem volt elég, sok bankhitelt vettek föl.
A termelői értékesítő szövetkezetek nem profitorientáltak. Jellemzően a zöldség- és gyümölcstermelők tulajdonában vannak, a tagok által megtermelt árut osztályozzák és forgalmazzák, a képződő nyereség nagy részét pedig visszaosztják a tagoknak. Ezért a kereskedelmi tevékenység folyamatos fenntartását csak forgóeszközhitel igénybevételével tudják megoldani.
Mártonfy Béla hangsúlyozza: ha a tészek nem tudják finanszírozni a zöldség-gyümölcs felvásárlást, akkor elveszítik tagjaik bizalmát. A nagybani piacokon, illetve a szürke- és feketekereskedelemben ugyanis azonnal fizetnek az áruért, és ha a tészek csak hónapok múlva tudnak fizetni, mert maguk is csak 50-60 nap után kapják meg az áru ellenértékét az áruházláncoktól, akkor - tagjaik kitartása híján - akár tönkre is mennek.
Az első elismert magyar tész, a mórahalmi Mórakert Szövetkezet alapítója, Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő elismeri az FVM erőfeszítéseit a tészek működőképességének megőrzése érdekében. Nógrádi úgy fogalmaz: a kereskedelmi bankok még azt is szívességnek fogták fel, hogy 80 százalékos állami garanciával fölvállalják a tőkekihelyezés kockázatát. Emiatt a tészek számára tavaly novembertől elvesztett fél év, sőt, többen közülük a tőkéjük jelentős részét is elvesztették az elmúlt hónapokban. Ismét csak az FVM közbelépésére született meg az a konstrukció, hogy ha a kereskedelmi bankok állami garanciával sem adnak forgóeszközhitelt, akkor folyósítsa azt közvetlenül az állam tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank.
Nógrádi Zoltán szerint az agrártárca felismerte, hogy kockán forognak mindazok a nagy értékű agrárlogisztikai fejlesztések, amelyeket a tészek uniós támogatásból és bankhitelből valósítottak meg. A zöldség-gyümölcs forgalmazó tészek fejlesztése, noha szervezetileg nem része az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak (ÚMVP), ugyanabba a célrendszerbe illeszkedik. Az ÚMVP első tengelyében, amelynek fő célkitűzése a mezőgazdasági ágazatok versenyképességének növelése, szerepel a kertészet fejlesztése, az agrárlogisztikai rendszerek és a piacra jutást segítő szolgáltatások létrehozása.
De ugyanebbe a célrendszerbe illeszkedik a vidéken élők munkalehetőségének biztosítása, a termelői csoportok létrehozásának támogatása is. A zöldség-gyümölcs forgalmazó tészeket az Európai Unió közvetlenül támogatja - ezért nem vehetik igénybe az ÚMVP forrásait. A termelői szervezetek képviselői többször kérték, hogy az azonos célok okán oldják fel a meglévő elkülönítést, és tegyék lehetővé számukra a vidékfejlesztési alapokhoz történő teljes körű hozzáférést is. Ez mindeddig nem következett be. Az ellenérvek szerint azért nem, mert sértené azt az elvet, hogy ugyanarra a célra csak egyféle forrásból lehessen támogatást nyújtani.
Ha a hitelválság miatt a zöldség-gyümölcs forgalmazó tészek tönkremennének, nemcsak gazdálkodó szervezetek jutnának csődbe, hanem megszűnne egy uniós forrásközvetítő intézmény is. Ráadásul, ha azoknál a tészeknél, ahol öt évnél rövidebb ideje vettek föl uniós támogatást, megszűnne az a tevékenység, amelyre az uniós támogatást adták, akkor a magyar államnak vissza kell fizetnie a felvett pénzt. Nógrádi szerint az utolsó órában született meg a megoldás, hogy május 1-jétől az alapvetően fejlesztésfinanszírozással foglalkozó MFB közvetlenül folyósítson forgóeszközhitelt a tészeknek. A végrehajtással egy napot sem szabadna késlekedni.
Horváth Viktória, az MFB Zrt. szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a tészeknek folyósítható hitelkeret összege évi ötmilliárd forint. Egy tész 50-250 millió forint közti, ötéves futamidejű hitelhez juthat, amelyhez két év türelmi idő is jár. Ez nem költségvetési pénz, hanem az MFB által a nemzetközi pénzpiacon felvett forrás. A kormány árfolyam-garancia révén biztosítja, hogy a felvevők által fizetendő kamat ne haladja meg a hat-hét százalékot. Az MFB-nél is csak megfelelő üzleti tervvel és fedezettel lehet a hitelt megkapni.
Mártonfy Béla úgy véli: az alapvető különbség az lesz, hogy az MFB elfogadja biztosítéknak a tészektől a megkötött szerződéseik által bizonyított üzleti forgalmat - a létrehozott logisztikai épületeket ugyanis még sok helyen a fejlesztési hitelek miatt bejegyzett jelzálog terheli. A tészek talpon maradása hosszú távon biztosíthatja a magyar zöldség-gyümölcs ágazat nemzetközi versenyképességét, a vidéki foglalkoztatás növelését, illetve az élelmiszer-kereskedelem kifehérítését.
