Érettségi Petőfitől Spiróig

Lázár Ervin egyik novelláját is lehetett elemezni a tegnapi magyarérettségin. Kortárs írók gyakran bukkannak föl az írásbeliken, igaz, nem mindig klasszikus műelemzési feladatként.

Két kortárs író - Lázár Ervin és Spiró György - is szerepelt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi tételei között. Igaz, Spirónak nem valamelyik művét kellett elemezniük a diákoknak, hanem egy vele készült interjú kapcsán írhattak érvelő fogalmazást arról: népszerűségük megőrzése érdekében át kell-e írni a mai nyelvhasználathoz közelebb álló nyelvre a klaszszikus magyar írók műveit. Lázár Ervinnek a Csapda című novelláját elemezhették a diákok. A harmadik választható feladat pedig Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály egy-egy bordalának összehasonlító elemzése volt.

A kétszintű érettségi bevezetése óta a választható fogalmazás mellett középszinten van egy kötelező szövegértési feladat is: az idén Mikszáth Kálmán Jókai Mórról írott életrajzi regényének epilógusához kapcsolódóan kellett 11 feladatot megoldaniuk a vizsgázóknak.

A szövegértési feladat ebben az értelemben talán kissé rendhagyó, hiszen ezek a szövegrészletek a korábbi években általában olyan, napjainkban aktuális témákról szóltak, mint például a turizmusnak az ökológiára gyakorolt hatása (2006), vagy Nádasdy Ádámnak a nyelv változásairól szóló rádióinterjúja (2008).

Kortárs író előfordult már érvelési feladatnál is: 2006-ban például Umberto Eco A rózsa neve című regényéhez írott széljegyzetből vett szövegrészlet alapján kellett a címadásról fogalmazást írni. Klasszikus műértelmezési feladatként 2007-ben került még elő kortárs a középszintű magyarérettségin: Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novelláját kellett elemezniük a diákoknak.

Emelt szinten viszont eddig csupán egyszer, 2005-ben kellett a vizsgázóknak kortárs író művével foglalkozniuk. Milan Kundera Elárult testamentumok című írásából származó szövegrészlet alapján kellett írniuk a humor jelentőségéről.

Az emelt szintű érettségin az idén sem volt kortárs íróval kapcsolatos feladat. Az első, nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Babits Mihály Arany mint arisztokrata című esszéjéhez kapcsolódott, műelemzési feladatként Tóth Árpád Erdő című verse szerepelt, majd egy, az olvasással kapcsolatos szövegre kellett reflektálni. Végül pedig a fiatalok körében divatos plázázásról kellett glosszát írni.

Mind a középszintű, mind az emelt szintű vizsgafeladatok megoldására négy órájuk volt a diákoknak, emelt szinten azonban nem lehetett válogatni a feladatok között; mind a négyet meg kellett oldani. Nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy emelt szinten mindössze 1416 diák vizsgázott tegnap, középszinten viszont 93 650.

Ma a matematikaírásbelikkel folytatódnak a vizsgák: középszinten 1248 helyszínen 92 817, emelt szinten 65 helyszínen 2531 diák oldja meg a feladatokat. Függvénytáblázatot, szöveges adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt a diákok magukkal vihetnek, de az eszközöket a vizsga során egymás között nem cserélhetik - hívta föl a figyelmet az Oktatási Hivatal.

Érettségizők a budapesti Veres Péter Gimnáziumban
Érettségizők a budapesti Veres Péter Gimnáziumban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.