Kikacagott helyzet

Szórólapot osztogat egy férfi a szegedi sétálóutcán. Egy diáklány ér a hatósugarába, az osztogató nyújtja a lapot, a lány elveszi, és a forgatókönyv szerint itt véget is kellene érnie a történetnek. Ám folytatódik.

- Felőlem cserélhetünk - kuncog a lány, nem bántóan, hanem derűs-diákosan, s ő is átnyújt egy szórólapot a férfinek. Azt, amit húsz méterrel odébb, egy másik szórólapozótól kapott.

Emberünk - akinél immár nemcsak az ő eredeti lapjai vannak, amelyeket mielőbb el akar osztogatnia - megrökönyödik, mondhatni, ledermed, azután ő is fölkacag.

Szokás mondani: nem terem ma már humor a flaszteron. Ki-ki annyira el van foglalva saját gondjával, hogy a könnyed, alkalmi szellemesség megértése is erőn felüli energialeadás, luxus. De lám, itt van ez az eset: szemvillanásnyi időre megállította egymást két ember, megtorpantak a rohanásban, mindketten átlátták a helyzet abszurditását, a pillanat könynyen termő feszültségét egy másik, egy lazább szintre helyezték, s az indulatos szóváltás helyett nevetés keletkezett.

Szinte érthetetlen. Ennyi erővel le is hordhatták volna egymást.

Hogy mik történnek manapság az utcán?!

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.