Szalonkák és pelenka a jogharmonizációban

2009-04-30

Mintegy százezer oldalnyi közösségi joganyagot kellett 2004-ben a tíz új tagállam nyelvére lefordítani, ám ezt megelőzően a csatlakozni szándékozó országoknak - így Magyarországnak is - a teljes hazai jogrendszerüket felül kellett vizsgálniuk. A jogharmonizációként emlegetett folyamattal ki kellett gyomlálni az alapszerződésekkel ellentétes rendelkezéseket, például a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgását vagy a piaci versenyt korlátozó szabályokat.

Ugyanakkor a tagállamokra érvényes más közösségi normákat - rendeleteket, irányelveket és kerethatározatokat - a belső jog részévé kellett tenni. Erre a csatlakozási szerződés 1994-es kihirdetése után nagyjából tíz év állt rendelkezésre, ám a jogalkotási folyamat az utolsó néhány évben gyorsult fel igazán.

Ezt a kötelezettséget Magyarország 2004. május 1-jére nagyrészt teljesítette, és ehhez az alkotmány mellett az akkor hatályos 1300 törvényt, négyszáz törvényerejű rendeletet, hatezer körüli kormány- és miniszteri rendeletet, s csaknem százezernyi önkormányzati rendeletet kellett felülvizsgálni. Azt azonban, hogy a hazai szabályozás a csatlakozás napján teljes egészében EU-konform lett volna, senki nem állította.

A jogharmonizáció a csatlakozással nem zárult le, bár a kodifikátoroknak azóta valamivel könnyebb dolguk van. Az uniós rendeletek ugyanis valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók, így a jogalkotónak csak akkor kell lépnie, ha valamilyen hazai szabályozás ellentétes az új közösségi normával. Az irányelvek és kerethatározatok viszont nem válnak automatikusan a belső jog részévé, így ezeket továbbra is "harmonizálni" kell. Erre viszont fel lehet készülni, hiszen a döntéshozatalban Magyarország képviselői is részt vesznek.

Az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium európai uniós jogi főosztályának feladata, hogy mindezt figyelemmel kísérje: naponta áttekintik, hogy mi történt Brüsszelben - az EU Hivatalos Lapjának az idén már több mint ötven száma jelent meg -, és ha valamilyen jogalkotási feladat adódik, azt jelzik az illetékes tárcának. Egyébként az EU folyamatosan ellenőrzi, hogy a tagállamok nem bliccelik-e el ezt a kötelezettségüket, és amikor a Bizottság nem kap időben visszajelzést, fel is szólítja az érintett országot a hiányosság pótlására.

Ám ma is lehetnek olyan hazai jogszabályok, amelyek az uniós normákkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak. Erre utalnak például a jogsértési eljárások, amelyeket az EU Bizottsága kezdeményezhet, és végső soron az Európai Közösségek Bírósága elé citálhatja a mulasztó tagállamot. Az eljárás vége pedig akár súlyos pénzbüntetés lehet, és ha valakinek kára származott a közösségi jog megsértéséből, annak még fizetnie is kell. Ilyen volt a vita a készenléti díj körül, amit több tagállamban - nálunk is - jó ideig nem ismertek el munkaidőnek, bár az uniós szabályok szerint ez annak számít.

Magyarország ellen egyébként többtucatnyi jogsértési eljárás indult, illetve helyezték azt kilátásba. Brüsszel legutóbb a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények kifogásolta, mert azt csak azok vehetik igénybe, akik hazai egyetemekkel dolgoztatnak. Figyelmeztetésben részesültünk azért is, mert nem ültették át a hazai jogba a nemek közötti megkülönböztetést tiltó, illetve a szakképesítések kölcsönös elismerését szabályozó rendelkezéseket. Az unió korábban szóvá tette, hogy a termékdíjjal kapcsolatos rendelkezések hátrányosan érintik a külföldről származó dobozos italokat, s nem tartjuk be a dohánytermékek tilalmára vonatkozó előírásokat. De még a pelenka alacsony áfája, sőt a szalonkák vadászatának engedélyezése miatt is "kikaptunk".

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.