'Biztos kéz' a körbetartozások ellen
Az építési beruházások gyorsítása, illetve a lánctartozások elleni fellépés is szerepel a Bajnai-kormány mai ülésének napirendjén. Úgy értesültünk, hogy a kabinet a már megkezdett gyorsítócsomagot ez év végéig kiterjeszti az összes építési beruházásra. Kiemelt feladatként jelenik meg a lánctartozások problémájának kezelése és a párhuzamos eljárások számának csökkentése. Várhatóan már ma bejelentik, hogy elindul a "Biztos kéz"-program. Ennek fő eleme, hogy egy fedezetkezelő intézmény bevezetésével szabályoznák az építőipari kifizetéseket. Ennek közreműködése garantálná a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését, nemcsak a kivitelezőnek, hanem az alvállalkozónak is. A pénz a fedezetkezelőnél lesz, és csak akkor fizet, amikor az indokolt.
A tervezetet a tárca a szakmai szervezetekkel konzultálva készítette el. A "Biztos kéz" Németországban és Ausztriában hasonló konstrukcióban működik már. Ausztriában például a "Biztos kéz" szerepét egy kifejezetten erre a témakörre specializálódott ügyvéd vagy közjegyző tölti be. Ott a rendszer jellemzően a fogyasztók védelméről és a vállalkozók biztonságáról gondoskodik. A magyar javaslat továbbmegy, az alvállalkozók kifizetésének garantálására is fel akarják használni a közvetítőt, és nemcsak szakértőkben, hanem szervezetben is gondolkodnak.
Ugyancsak tárgyal a kabinet arról a törvénymódosító javaslatról, amelyet Kóka János és Fodor Gábor szabad demokrata képviselők jegyeznek. Ez a takarékos állami gazdálkodásról és költségvetési felelősségről szóló törvényt módosítaná. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy a következő években csak olyan költségvetés fogadható el, amelyben a hiány nem haladja meg a GDP három százalékát, az államadósságot pedig - szintén a GDP arányában - két százalékkal csökkenti.
Szintén a mai kormányülés napirendjén szerepel az állami vállalatok vezetőinek fizetéscsökkentése, de állásfoglalást hoznak az adó- és nyugdíjrendszert érintő változtatásokról is. Ezekről május 12-én szavaz az Országgyűlés, vagyis azon a napon lesz a Bajnai-csomag első parlamenti próbája.
Az idei adóváltozásokat és a nyugdíjrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatokat ugyanis a parlamentben már megtárgyalták, érdemben csak a szavazás van hátra. Úgy tudjuk, hogy nyugdíjügyben volt némi vita a kabinetben. Lapunk információi szerint a PM egy szigorúbb korrekciós javaslattal élt, amely - az eredeti elképzelésekkel megegyezően - a korhatáremelést 2012-től javasolta, de bizonyos korcsoportoknál és engedményeknél határozottabb intézkedéseket ajánlott. Végül, miután a kabinet érintett vezetői (Kiss Péter társadalompolitikai, Molnár Csaba kancellária-, Oszkó Péter pénzügyi és Herczog László szociális miniszter) megvitatták az elképzeléseket, a szociális tárca javaslatára olyan kompromisszumos döntés született, amely megtartja a 2012-es bevezetést (ez egyébként garanciális elem az EU számára is), de az előre hozott nyugdíjak szabályainak alakításával segíti, hogy ne ragadjanak tömegek a munkaerőpiacon.
Abban is megállapodás született, hogy szigorítanak a rendőri állomány előre hozott nyugdíjainak ügyében, és megvizsgálják, miként lehet szűkíteni azok körét, akik bizonyos szolgálati idő után - akár egészen fiatalon - a nyugdíjat választhatják munka helyett. Szigorítják a közszférában a nyugdíj utáni visszafoglalkoztatás szabályait.
Ami a gáz- és távhő-kompenzáció tervezett "kivezetését" illeti, célzott fejlesztésekkel (energiatakarékossági programok), illetve az olcsóbb gáz segítségével érdemi fogyasztói árcsökkentést kívánnak elérni, ami önmagában lehetővé teszi a támogatások csökkentését. Ennek a kérdéskörnek Molnár Csaba kancelláriaminiszter, a korábbi energiaügyi tárcavezető a felelőse. Intézkedések május közepére várhatók.
Bajnai Gordon miniszterelnök programjában szerepelt a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése is, ehhez kapcsolódóan pedig a rászorultsági elv fokozottabb figyelembevétele. Úgy tudjuk, hogy miután ezzel kapcsolatban "egyelőre nincs azonnali cselekvési kényszer", a programrészt még nem dolgozták ki érdemben. Annyi bizonyos, hogy a rászorultsági elv erősebb érvényesülését a kormányt kívülről támogató SZDSZ határozottan szorgalmazza, az MSZP illetékes munkacsoportjaiban viszont erről érdemben mostanáig nem tárgyaltak.
