Rengeteg tisztázandó kérdés a virológusok számára
A Mexikóból kiindult sertésinfluenza-járvány kórokozója a H1N1 vírustörzshöz tartozik. Ez ugyanaz a vírustörzs, amely a szezonális influenzajárványokért felelős. A most felbukkant, A/H1N1 azonban új változat: az emberi influenza, a sertésinfluenza és a madárinfluenza génállományának darabjait is tartalmazza. Ez amiatt lehetséges, hogy a sertések az emberi és a madárinfluenzát is képesek elkapni, és az állatok szervezetében a többféle kórokozó kombinálódott. Az influenzavírus különböző típusai ugyanis képesek a géndarabok egymás közötti cseréjére. A keveredés nyomán olyan új, állatról emberre és emberről emberre terjedni képes vírusváltozat jön létre, amely éppen az újdonság miatt veszélyes: mivel az emberek eddig még nem találkoztak vele, védettséget sem szerezhettek ellene. Ez magyarázza, hogy a betegség gyorsan terjed, és erős immunrendszerű fiatal felnőtteket is levesz a lábukról.
A védekezéshez először is az izolált vírusra van szükség, amely azonos azzal, amelyik a megbetegedéseket okozta. Ehhez a vírust a betegek légúti testfolyadékából vett mintában azonosítják, majd felszaporítják, és eljuttatják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik regionális referencialaboratóriumába (Angliába, az USA-ba, Japánba vagy Ausztráliába). Innen továbbítják a nemzeti vírusbankokba. Ezek az intézmények adhatják tovább a mintákat az oltóanyag-előállítóknak. A Népszabadság információi szerint a vírus azonosítása már megtörtént: a kórokozót kitenyésztették, és ismert a genetikai anyaga is. A következő lépésben a WHO elrendeli az oltóanyag előállítását, és a kórokozót a gyártók rendelkezésére bocsátja.
A védekezésben a lakosság tájékoztatásának, illetve tájékozódásának is fontos szerepe lehet. Utóbbiban az internet tűnik a leggyorsabb eszköznek. A Microsoft Virtual Earth oldalán (maps.live.com) folyamatosan frissülő térképen lehet követni a betegség terjedését.