Ki miatt csúszik az átállás?
Hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a tavaly decemberben indult és egyelőre megfenekleni látszó digitális átállás folyamatát. Az állam nevében fellépő hivatal első körben azt vizsgálta, betartja-e vállalásait az új típusú műsorszórás jogát elnyert, százszázalékos francia tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH). Kiderült, hogy a tévés hálózatépítésben háromszázalékos az elmaradás. Adós az AH az új adás vételéhez szükséges dekóderek (digidobozok) kedvezményes árusításával is; a mulasztást május 1-jével kezdi orvosolni a cég.
Ennél súlyosabb mulasztás, hogy a közszolgálati műsortartalmak kötelező továbbítását mind a mai napig nem teljesíti a műsorszóró vállalat. Eddig a köztévék közül csak a kisebbik, a Duna TV adásai érhetők el az új sugárzási platformon, a közrádió adásai pedig kísérleti jelleggel foghatók új formátumban (igaz, az országban még alig található a műsor vételére alkalmas készülék - A szerk.).
A hatóság számára az sem mindegy, hogy menti-e valami a késlekedést. Az NHH szerint a műsorszóró köteles továbbítani a közszolgálati társaságok adását, a közmédiumok viszont kötelesek fellépni a digitális platformra. - Ez következik a digitális átállást szabályozó törvény betűjéből és szellemiségéből is - állítja Rozgonyi Krisztina, a hatóság tanácsának alelnöke -, hiszen a közadók csatlakozása nélkül nem kapcsolható le a ma használatos analóg földfelszíni adás. Távolmaradásuk az egész átállást veszélyezteti.
Egyelőre annyit állapított meg a hírközlési hatóság, hogy a műsorszóró többször megkereste a közszolgálati műsorszolgáltatókat, szerződéskötésre irányuló tárgyalások is folytak, de a megállapodások nem jöttek létre. A piacfelügyeleti eljárásban azt is megnézik, kinek a hibájából. Megvizsgálják tehát a közmédiumok szempontjait is. Ha mulasztást állapítanak meg, bírságolhatnak, legfeljebb a megbüntetett cég éves árbevételének öt százalékáig terjedő összegre.
A helyzet pikáns: az állam szabta pályázati feltételeknek megfelelt vállalat (az Antenna Hungária) és az állam által működtetett közmédiacégek (MTV, Magyar Rádió) nem képesek megállapodni egymással. Eszerint - állítják az elemzők - vagy a pályázati kiírás volt hiányos, vagy az állam (a politika) nem buzdítja eléggé saját társaságait a megállapodásra. Rozgonyi Krisztina szerint sokkal inkább az új médiatörvény hiányát tükrözi a patthelyzet.
Tóth András, az AH kommunikációs igazgatója lapunknak egyelőre nem kommentálta a helyzetet. Informális csatornákon keresztül megtudtuk: az AH úgy tekint a Magyar Televízióra, mint amellyel a főbb pontokban megállapodott; főként azt követően, hogy februárban rendben zárult az m1 és az m2 adásainak kísérleti sugárzása.
A Magyar Televízió a témával kapcsolatos kérdéseinkre csak később kíván válaszolni. Such György, a Magyar Rádió elnöke viszont elmondta lapunknak: meddő vitát folytatnak az Antenna Hungáriával, négy hónapja nem tudnak érdemi választ kapni legfontosabb kifogásaikra. A rádió nem hajlandó 12 éves szerződést kötni, állítja, nem lehet tudni, mi lesz a platform (a digitális rádiós sugárzás) sorsa. Lesznek-e például elérhető áron vételre alkalmas készülékek? Másrészt a rádió szerint az AH csak azt garantálja, hogy a sugárzási jel "kimegy" az antennákról; azért nem kezeskedik, hogy a jelet a vevőkészülékek fogni tudják. Such elmondta: az AH több ponton hivatkozna a megállapodásban az állammal kötött saját hatósági szerződésére, de annak teljes változatát nem ismerheti meg a Magyar Rádió, így pedig nem szerződnek.
A digitális átállás folyamatát egy 2007-ben elfogadott jogszabály rögzíti, az Európai Unió irányelveire építve. A változás lényege, hogy a jelenlegi földfelszíni (tető- és szobaantennával fogható) analóg tévéadásokat digitális formában sugárzott műsorok váltanák fel, amelyek ugyancsak tetőantennával lennének foghatók. Ez jobb minőséget és jóval több elérhető csatornát jelentene az új technológiának köszönhetően. A közszolgálati csatornákért nem kérhetne pénzt a nézőktől a műsorszóró. Az átállás a tévék esetében sürgetőbb, 2011 végéig le kell kapcsolni a földfelszínen továbbított, hagyományos tévéadásokat. A rádiók esetében a törvény csak hozzávetőleges céldátumot - 2014. december 31-ét - rögzít. Az átállás akkor valósítható meg, ha az ehhez szükséges feltételek - legalább 94 százalékos lefedettség és a lakosság háromnegyedének ellátása új típusú vevőkészülékekkel - adottak lesznek; ez akár többéves csúszást is lehetővé tesz a céldátumhoz képest.
