A BRFK kitart amellett, hogy a vonulásos demonstráció alatt nem történt sem rendzavarás, sem olyan esemény, amely azonnali rendőri intézkedést követelt volna. A BRFK egyik vezetője elmondta: a biztosítás parancsnoka, Kesztyűs Rudolf I. kerületi kapitány megakadályozta, hogy a gárdisták demonstratív elvonulással zárják megmozdulásukat; a résztvevők csak kis csoportokban távozhattak.

Az esemény után a BRFK közösség elleni izgatás gyanújával mégis eljárást indított a szónokok ellen.

Rendőri vezetők szerint nem kis kockázatot jelentett volna a kétszáz tüntető előtt karhatalmilag leemelni a pódiumról a holokauszttagadó szónokokat. Már csak azért sem, mert az ügyészségi, bírósági és alkotmánybírósági gyakorlat ismeretében kétséges, hogy beszédeikkel, a "Le a holokausztdogmával", vagy az egykori, az auschwitzi haláltábor kapuján olvasható A munka szabaddá tesz feliratra hajazó "Az igazság szabaddá tesz" feliratú tábláikkal, a nyílt holokauszttagadással elkövettek-e jogsértést a szónokok és a résztvevők.

A politika válasza egyértelmű: igen. Lendvai Ildikó (MSZP) nácinak minősítette a megmozdulást, Hiller István miniszter pedig a holokauszttagadás bűncselekménnyé nyilvánítását kezdeményezte. A Fidesz vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Répássy Róbert szerint elfogadhatatlan, hogy a rendőrség oszlatás helyett biztosítja a mások jogait sértő rendezvényt. A bizottságnak tisztáznia kell, a rendőrség miért nem oszlatta fel a tüntetést.

A gyülekezési törvény értelmében a rendőrség csak akkor tilthatja meg egy rendezvény megtartását, ha az súlyosan sértené a népképviseleti szervek, a bíróságok zavartalan működését. Rendezvények feloszlatására pedig akkor van mód, ha az esemény bűncselekményt valósít meg, vagy arra hívnak fel, mások jogait, szabadságát sérti, vagy a résztvevők fegyveresen jelennek meg.

Jogászok szerint a törvény ez esetben nem hagy kétséget afelől, hogy a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia a várbeli tüntetést. Ezt bizonyítja a rendőrség döntése, amellyel egy nappal később közösség elleni izgatás gyanújával eljárást indított a szónokok ellen. Rendőri vezetők szerint viszont a helyszínen nem mindig lehet eldönteni egy beszédről, hogy az megvalósít-e bűncselekményt. A BRFK 2004 márciusa óta hatvan nyomozást rendelt el, főleg közösség elleni izgatás gyanújával, rasszista megnyilvánulások miatt. A Vár szónokai elleni a hatvanadik. Az előző esetekben azzal szüntette meg az ügyészség az eljárást, utasította el a nyomozást: kérdéses cselekmény nem bűncselekmény.

Le a Holokaust-dogmával - hirdeti egy felirat a Magyar Gárda tüntetésén