Kultúrházak kockázatos milliárdokért
Üresen kongó szellemházakká válhatnak az Agóra program keretében milliárdokért felépülő multifunkcionális közösségi terek. Fenntartásuk több százmillió forintba kerül majd évente. A jelentős kockázat azonban sem a pályázatot meghirdető Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, sem a ringbe szálló városokat nem tántorította el.
Az uniós pályázat pénzosztó asztalához elsősorban az Európa kulturális fővárosa címre sikertelenül pályázó, de a projektbe annak idején sok munkát fektető, megyei jogú városokat invitálták. Többségük élt a lehetőséggel. Így legalább a korábbi tervek egyik eleme - a modern kulturális központ - megvalósulhat. De az unió nem támogat tisztán kulturális fejlesztéseket. Az NFÜ így az élethosszig tartó tanulás és az élményszolgáltatás hívószavát is alkalmazta. A multifunkcionális közösségi terek létrehozását célzó pályázatot 2007-ben hirdették meg. Az első fordulón kilenc város jutott túl. Eger kivételével valamennyien meglévő intézményük átépítésével neveztek. Eger új komplexumot tervezett.
- Eger kimaradt a hatvanas évek művelődésiház-építő hullámából. Így örömmel fogadtuk az Agóra révén megnyíló új lehetőséget - magyarázza Protovinné Zsilinszky Erzsébet projektmenedzser. A három városrész - a történelmi városmag, egy lakónegyed, illetve a vasútállomás - találkozásánál elhelyezkedő Érsekkertben építkeznének. A 150-200 főt befogadó közösségi tér mellett egy 15 munkaállomásos számítógépes terem és egy 600 fő fogadására alkalmas, mobilizálható padozatú multifunkciós tér is helyet kap az épületben. A beruházás várható költsége 2,2 milliárd forint, amelyből 1,74 milliárd forint a pályázati támogatás. A többit saját forrásból teremtik elő. A várhatóan 2011 nyarára elkészülő létesítmény működtetése évi 600-650 millió forint lesz. - Kétségtelenül van benne kockázat - ismeri el a projektmenedzser. De - teszi hozzá - az energiatakarékos építészeti megoldások révén leszorított működési költséget részben az évi százmillió forintra taksált jegyárbevételből, a hasonló összegű bérleti díjakból, illetve a jelenlegi telephelyek hasznosításából származó bevételek átcsoportosításából fedeznék.
Az önkormányzatot sem a számok, sem válság nem ingatta meg, hamarosan beadják második fordulós pályázatukat is.
- A többiek is folytatják. A visszalépéssel támadási felületet adnának a helyi ellenzéknek, mondván, még az ingyenpénzt se tudják megszerezni. A közelgő választások ideje korántsem a józan döntéseké, hanem a beruházásoké - mondja Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója. - De most a kiíró sem törekedett a pályázók visszafogására, sőt mintha ösztökélte volna őket a merész és drága tervek kidolgozására. A meglévő épületek átalakítása Essősy szerint ennél olcsóbban is megúszható lett volna, de a támogatás egymilliárd forintos alsó határa a költségek mesterséges felpumpálására késztetett. Így került néhány projekttervbe sétánykialakítás és utcafelújítás is.
A valódi gondot nem is az építés költségei jelentik majd, hanem a működtetéséi. A hatalmas épületek őrzése, fűtése, karbantartása akkor is százmilliókat emészt fel, ha senki be nem teszi a lábát. A gazdasági recesszió hatására a lakosság várhatóan kevesebbet költ majd kulturális és szabadidős tevékenységre. De ha mennek is, vajon mennyit lehet kérni a szőnyegszövőktől és néptáncosoktól, a helytörténeti gyűjtemény látogatóitól? A programok nem csak hozzák, viszik is a pénzt. Mindez a csökkenő adóbevételek miatt súlyos helyzetbe sodorhatja a nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat.
Egyelőre Terézváros sem tudja, miből finanszírozza majd a frissen átadott, 4000 négyzetméteres közösségi színterét. Az Eötvös utcai épülethez 600 millió forint állami pénzt nyertek 2006-ban, de az eredetileg 250 millió forintra tervezett önerő az átadásra megduplázódott, és még mindig hiányzik százmillió forint a befejezéshez. Ezt még kipréseljük valahogy, de a 150 millió forintra becsült éves üzemeltetési költségre már nem futja - mondja Bajor Zoltán alpolgármester. - Külsős hasznosítót keresünk. A pályázat a napokban megjelenik. A szerződés értelmében még az idén be kell indítaniuk a házat, különben vissza kell fizetniük a pályázati támogatást.
A XIII. kerületi önkormányzat is új kultúrházat épít. A Vadász György tervei alapján az Újlipótvárosban felépülő 8500 négyzetméteres multifunkciós épület költsége eléri a 3,5 milliárd forintot, amit tisztán önkormányzati forrásból teremtenek elő (a kerület sok ingatlant értékesített). A közművelődési, idősellátási és sportfunkciót is ellátó létesítményt 2011 elején nyitják meg. De már most számolnak. Az önkormányzati törvényben előírt normatíva most a költségek 40 százalékát fedezi, további 25-35 százalékát a ház saját bevételeiből teremtik elő, míg a hiányzó részt az önkormányzat adja. Tóth József polgármester bizakodó: a kerület közművelődési intézményeit már évekkel ezelőtt kht.-ba, majd kft.-be szervezték, amely legutóbb 186 százalékosra teljesítette bevételi tervét. A kulturális-rekreációs piac mozgását figyelemmel kísérő profi menedzsment eredményesen működtetheti az intézményt - hangsúlyozza Tóth József.
