Vezérkari főnök a titkosszolgáknál?

Tóth Károly (MSZP) elképzelhetőnek tartja, hogy a bizalom visszaszerzése érdekében vezérkari főnöki posztot kellene létrehozni az NBH-nál, és nem tartja elvetendő gondolatnak azt, hogy e tisztséget akár olyan személyre bízzák, aki a Fidesz-kormány idején volt nemzetbiztonsági főigazgató.

A bizalom újjáépítésében mindig a hatalmon lévőknek kell megtenniük az első lépést - mondta Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke a Geopolitikai Tanács Alapítvány budapesti titkosszolgálati konferenciáján tegnap.

A politikus a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzéséről tartott előadásában a nemzetbiztonsági bizottságban kialakult helyzettel kapcsolatban beszélt erről, a testület ellenzéki tagjai ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezése óta - aki 2007. decemberi meghallgatásakor nem kapott többségi támogatást - nem vesznek részt a munkában. Tóth szerint ilyen első lépés lehetne, hogy - a honvédséghez hasonlóan - vezérkari főnököt neveznének ki, és a miniszter csak rajta keresztül utasíthatná a szolgálatokat.

Az ellenzék aktív szerepe nélkül a nemzetbiztonsági bizottság működése legfeljebb virtuálisnak minősíthető, mert nem gyakorolhat a parlament felett tényleges ellenőrzést - szögezte le kérdésünkre a politikus. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a személyes véleményét fogalmazta meg, amikor a vezérkari főnöki poszt létrehozásának lehetőségéről beszélt. Ez Tóth szerint a bizottságban hosszú ideje fennálló patthelyzet feloldásának egyik módja lehetne, hiszen a hasonló rendszer igen jól működik a honvédelmi tárcánál. Ott jól elkülöníthető a politikai és a szakmai vezetői szint, a vezérkari főnök pedig egyfajta összekötő szerepet tölt be.

A politikus emlékeztetett rá: az új titkosszolgálati miniszter bizottsági meghallgatásakor a fideszes Demeter Ervin annak az aggályának adott hangot, hogy a szolgálatok az alkotmányos kereteken kívül működnek. Tóth már akkor is azt mondta, hogy a bizalom helyreállítása érdekében először a hatalomnak kell lépnie. Úgy véli, ha javaslatát elfogadnák, az efféle gyanú minden alapja megszűnne, hiszen a miniszternek lehetősége sem lenne többé arra, hogy közvetlenül utasítsa a szolgálatok főigazgatóit. Ő csak a politikai célt fogalmazná meg, és azt a vezérkari főnök fordítaná le a szakma nyelvére.

Nyilvánvaló, hogy egyik oldal sem kíván engedni, miközben a szolgálatoknak fontos feladataik vannak például a forint védelme érdekében, illetve a terrorcselekmények elleni küzdelemben - emelte ki Tóth. E helyzetben gesztusokat kell gyakorolni, és szerinte ilyen lehet a mindenki számára elfogadható vezérkari főnök kinevezése. Álláspontja, hogy erre a posztra mindenképpen szakembert kellene állítani, például a szolgálatok valamelyik korábbi - akár a Fidesz-kormány idején szolgált - főigazgatóját, de természetesen a lehetséges személyekről nem gondolkodott.

Szerettük volna megkérdezni az ellenzék több, a nemzetbiztonsági tevékenységet ismerő tagját Tóth javaslatáról, de sem Simicskó István (KDNP), sem Demeter Ervin (Fidesz) nem reagált.

Idetartozik, hogy a konferencián Pintér István, a Geopolitikai Tanács Alapítvány elnöke azt mondta: a nemzetek feletti, még nem szabályozott virtuális térről Magyarországnak nemzetközi konferencia összehívását kellene kezdeményeznie, ahol az ENSZ keretében globális megállapodást dolgozhatnának ki. A konferencia témája ugyanis a cyberbűnözés és a cyberterrorizmus volt.

A virtuális tér megjelenésével Pintér szerint átértékelődött a nemzeti szuverenitás, és az államnak van feladata. A rendőrség az informatikai bűncselekmények után jelenleg is nyomozhat - tette hozzá -, a titkosszolgálatoknak pedig fel kell deríteniük és semlegesíteniük az újfajta, virtuális térből érkező veszélyeket.

Az utóbbi időben előtérbe kerültek az információalapú hadviselési módok - erről Kovács László őrnagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense beszélt a NATO és a cyberháború összefüggéseiről tartott előadásában. Ennek fő területe a felderítés, amikor kémprogrammal bejutnak a számítógépes rendszerekbe azért, hogy kiderítsék, melyek a támadható pontok.

A terroristák is felhasználják a netet támadások megtervezésére, kommunikációra, a tevékenység összehangolására, toborzásra, adat- és információszerzésre, propagandára és a pénzügyi háttér biztosítására. Céljuk lehet az információs rendszerek megbénítása, és a fizikai pusztítás is. Ez komoly veszély, és nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem hogy mikor - mondta az őrnagy.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.