Balatoni ingatlanpiac válság idején
Egymást érik az eladó nyaralók a Balatonnál. A tóparti településeken kevés az olyan utca, ahol legalább egy házon ne lenne kint a tábla: eladó. A napról napra bővülő kínálatban lényegében minden megtalálható: a lepusztult néhány millióért kínált nyaraló éppúgy, mint a 150 milliós tóparti palota.
- Folyamatosan kapjuk a megbízásokat házak, telkek, apartmanok értékesítésére. Mintha mindenki csak eladna. Ügyfeleink között ráadásul megdöbbentően sokan vannak olyanok, akik az évtizedek óta családjuk tulajdonában lévő nyaralótól kénytelenek most megválni - mondta érdeklődésünkre Balassa Éva, a füredi Balaton Ingatlanközvetítő Iroda tulajdonosa, aki hozzátette: - Mindez összefüggésben lehet a gazdasági válsággal.
Tapasztalataink szerint az eladók közül sokan fővárosi lakás, ház vásárlásához kért hitelhez fedezetként használták balatoni nyaralójukat, és most a víkendház eladásával, majd a kölcsön visszafizetésével próbálnak menekülni a mind magasabb törlesztőrészletektől. De gyakori az is, hogy hitelre vett nyaralót árulnak, mert már nem tudják fizetni a törlesztést.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Ujvári István, a siófoki Pe-Pi Ingatlancentrum társtulajdonosa is. Tapasztalatairól azt mondta: őket is egyre többen bízzák meg nyaralók értékesítésével. Amikor az okok kerülnek szóba, kiderül: ügyfeleik többsége valamilyen hiteltől próbál szabadulni a balatoni ház eladásával. Ujvári István szerint az idén új jelenség, hogy megjelentek azok a magukat befektetőknek nevező "hiénák", akik kifejezetten a szorult helyzetbe került családok ingatlanjaira vadásznak: azonnal fizetnek ugyan, de mélyen áron alul vásárolják fel a házakat.
Török Christian, a keszthelyi Canella CE Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre azt mondta: a múlt évhez képest náluk is jelentősen nőtt az eladó nyaralók száma. A nagy eladási láz szerinte is a válsággal magyarázható: sok a jelzáloggal terhelt eladásra kínált nyaraló, a tulajdonosok pedig gyakorta panaszolják, hogy nem bírják a megemelkedett törlesztőrészletek fizetését.
A szakember szerint jelenleg a nagyon olcsó - a víztől távolabbi, felújításra szoruló, néhány milliós - házakat, valamint a drágább, új vagy újszerű, exkluzív kivitelű ingatlanokat lehet gyorsan eladni, a "középkategóriás", 15-25 milliós nyaralók viszont csak áron alul kelnek el hamar.
Miközben nő az eladó ingatlanok száma, a forgalom is élénkül - igaz, a megkérdezett szakértők szerint elsősorban a Balaton nyugati, délnyugati térségében. A balatonfüredi, siófoki ingatlanirodák munkatársai egyöntetűen állítják: náluk legfeljebb a közvetlen vízparti ingatlanok iránt nőtt a kereslet. Keszthelyen viszont - Török Christian szerint - tavaly tavaszhoz képest csaknem megduplázódott az üzletkötések száma.
A vevők között az utóbbi évekhez képest több a külföldi, de a vásárlók túlnyomó része továbbra is magyar. A szakember tapasztalatai szerint a legtöbben kifejezetten pénzügyi megfontolások miatt vásárolnak most balatoni ingatlant. Erre utal az, hogy a vevők többsége egy összegben, készpénzben fizeti ki a vételárat.
Török Christian úgy véli, hogy a megtakarítással rendelkező magyar vásárlók jó része a bizonytalan pénzügyi helyzet miatt dönt az ingat-lanvásárlás mellett: ezt most biztosabb befektetésnek tartják, mint például a tőzsdét. A külföldieket elsősorban a gyenge forint motiválhatja, hiszen egy húszmilliós nyaraló tavaly még 80 ezer euróba került, most viszont az árfolyamváltozás miatt 68-70 ezer eurót kóstál.
A Gyenesdiáson ingatlanirodát működtető, Németországból áttelepült - elsősorban külföldiek számára házakat áruló - Günter Schwarz szerint is van forgalomélénkítő hatása a gyenge forintnak, ám szerinte ez már nem tart sokáig.
- Egyre több ügyfelünk már csak 290-300 forintos árfolyamon számolt euróért hajlandó eladni a házát - állítja Günter Schwarz.
Az ellentmondásos piaci helyzet - a nyugati parti élénkülés s a keletin tapasztalható pangás - szakértők szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy a Balaton Budapesthez közeli, népszerű településein a kereslettől függetlenül változatlanul drágák az ingatlanok. Ezért egyre többen kezdik felfedezni a nyugat-, dél-nyugat-balatoni térséget, ahol - egy-két felkapott településtől eltekintve - még mérsékeltebbek az ingatlanárak.
Török Christian szerint a nyugati térséget eddig azért keresték kevesebben, mert Budapestről hosszadalmas volt oda eljutni. Az M7-es autópálya átadása óta viszont már a fővárostól 150-180 kilométerre lévő déli, valamint nyugati parti településeket is kényelmesen, gyorsan el lehet érni autóval.
